PAJZSMIRIGY BETEGSÉGEK
A pajzsmirigy működési zavarai leginkább serdülőkorban, a terhesség során és az azt követő időszakban, valamint a változókor idején jelentkeznek. Az orvosi szakirodalom szerint a hatvanéves nők 17 százalékánál tapasztalható a pajzsmirigy valamilyen rendellenessége. A betegség öröklődhet, így ha a családban már előfordult pajzsmirigy-betegség, különösen fontos a rendszeres ellenőrzés.
Mi a pajzsmirigy?
A pajzsmirigy egy hormontermelő mirigy, amely a nyak elülső részén, a légcső két oldalán, alul található. A légcső két oldalán pillangót formázó elhelyezkedése miatt pillangó alakú szervként is szoktuk említeni. Nőknél maximum 18, férfiaknál 25 köbcentiméter a mérete. Két, a szervezet számára elengedhetetlenül fontos hormont termel, a tiroxin és a jódtiroxin nevű hormonokat. Szinte nincs olyan szervünk, amelyet ne befolyásolnának a pajzsmirigy által termelt hormonok.
A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza a TSH hormon segítségével. Amennyiben a pajzsmirigy nem termel elég hormont, az agyalapi mirigy a TSH szint emelésével serkenti fokozott munkára, míg ha túl sok a pajzsmirigy hormonja, a TSH szint csökken. A pajzsmirigy működési zavarait tehát a TSH hormon szintjének változása jelzi.
A pajzsmirigy működési zavarainak tünetei lehetnek:
- rossz közérzetet – amely a pajzsmirigy-gondok egyik leggyakoribb tünete
- stressz
- alváshiány
- egyéb más betegségek, amelyek eredője a pajzsmirigy nem megfelelő működése.
Mivel a tünetek igen szerteágazóak, sokszor csak későn ismerik fel, hogy a tünetek hátterében pajzsmirigy-probléma áll.
A betegség diagnosztizálása
A pajzsmirigy funkcionális állapotát vérvétellel lehet meghatározni. A vérből a TSH és a pajzsmirigy hormonjainak (FT3, FT4) szintje ad információt a szerv működéséről.
A pajzsmirigy szerkezetét ultrahangos vizsgálattal lehet megfigyelni. A vizsgálat során a szerv méretét és a homogenitását vizsgálják – amennyiben göbö(ke)t találnak, sorra kerülhet a biopszia is. A pajzsmirigyen talált göbök az esetek túlnyomó többségében ártalmatlanok. Némelyik zavart okozhat a pajzsmirigy működésében, és csak elenyésző számban bizonyulnak rosszindulatú daganatnak.
A pajzsmirigy alulműködése
A pajzsmirigy alulműködése lehet veleszületett, vagy az élet során kialakult betegség.
Tünetei:
- száraz haj
- hajhullás
- fáradékonyság
- aluszékonyság
- koncentráció-képesség csökkenése
- lelassult anyagcsere
- memóriazavar
- testsúly-növekedés
- fázékonyság
- csökkenő libidó
- hízás
- székrekedés
- hideg, száraz bőr
- töredezett körmök
- ödéma a testen
Mindezek közül egy, vagy több tünet egyszerre is utalhat a pajzsmirigy működési zavaraira, a csökkent pajzsmirigy hormon szintjére.
Kezelés:
A pajzsmirigy alulműködése nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel és ellenőrzéssel a betegség tünetmentessé tehető.
A pajzsmirigy túlműködése
A pajzsmirigy túlműködése kialakulhat gyulladás, túlzott jódbevitel, autoimmun betegségek vagy daganat miatt. A betegség gyógyítható: gyógyszeres, izotópos, esetleg műtéti megoldás jöhet szóba.
Tünetek:
- fogyás
- remegés
- izzadás
- alvászavar
- dülledt szem
- duzzadt nyak
- hajhullás
- menstruációs zavarok
Strúma
A pajzsmirigy megnagyobbodását strúmának nevezik, leggyakoribb oka a jódhiány, de a háttérben Basedow-kór, pajzsmirigy-gyulladás vagy daganat is állhat.
Tünetek:
- gombócérzés a torokban
- rekedt hang
- nyaki szorító érzés
- köhögés
- nyelési nehézség
Kezelés:
Az első lépés a jód pótlása, de akár szájon át szedhető pajzsmirigy hormont is felírhat a kezelőorvos. Egyes esetekben műtét is szóba jöhet.
Pajzsmirigy ciszták
A pajzsmirigyen megjelenhetnek ciszták, melyek vagy spontán, vagy valamilyen trauma miatti bevérzést követően alakulnak ki. Kisebb ciszták esetében nem szükséges kezelés, elegendő a rendszeres kontroll, ultrahang vizsgálat, míg a nagyobb cisztákat leszívják vagy műtéttel távolíthatják el.
Pajzsmirigy daganat
A pajzsmirigy daganatok a legtöbb esetben tünetmentesek. A nyak megnagyobbodása, esetleg a pajzsmirigy túlműködése miatti panaszok jelezhetik a daganatot. Kezelése műtéti, jód- és gyógyszeres terápiával kiegészítve.
Megelőzés
A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szüksége a szervezetnek. Felnőttkorban a napi jódszükséglet 150 µg, míg terhesség esetén 180-200 µg. Ezen kívül fontos még a megfelelő mennyiségű szelén bevitele: 50-100 µg naponta.