Sorozatunk következő állomásaként Bara a PCO szindróma megjelenéséről, felismeréséről mesélt. Bara az egyik legrégebbi páciensünk, mára 3 gyermek anyukája, aki életmód coachként és mentorként is segíti a sorstársakat. Az IRánytű Blogon személyes és szakmaibb írásaiban tizenévek tapasztalatát osztja meg kapaszkodót nyújtva az útkereséshez. Szakmai cikkeit dietetikusunk lektorálja.

Ha az eddigiek alapján magadra ismertél az inzulinrezisztencia (esetleg a PCOS) tünetei alapján, valószínűleg a következő kérdés, hogyan tovább? Jogosan.
Tekintettel arra, hogy egy olyan dologról beszélünk, amire nemtől és életkortól függetlenül a lakosság felének lehet genetikai hajlama, és ami hihetetlenül változatos tüneteket tud produkálni, ha bármilyen okból felmerül a gyanú, akkor érdemes utánajárni. Rengeteg bajt, fizikai és lelki fájdalmat előzhetünk meg vele, ha nem várunk a vizsgálatokkal addig, míg valamilyen okból tarthatatlanná nem válik a helyzet.
Mint arról már szó volt, az inzulinrezisztencia és a PCOS is belgyógyászati, azon belül pedig endokrinológiai, diabetológiai szakterület.

Alapvetően szükség lesz tehát egy átfogó endokrinológiai kivizsgálásra, ehhez pedig egy inzulinrezisztencia és PCOS területén járatos szakorvosra. Miért emelem ezt ki? Mert azonos végzettségű orvosok között is vannak különbségek: mindenkihez más szakterület esik közelebb, másban van nagyobb tapasztalata. Van, aki naprakészen tartja magát az új kutatási anyagokkal (sőt, maga is kutat), és van aki kevésbé fektet erre hangsúlyt. Az inzulinrezisztencia “ingoványos” határterület, ahol sokat számít a tapasztalat. Hozzáértő endokrinológus tekintetében érdemes lehet pl. sorstársaktól is tájékozódni, hogy megtaláljuk a számunkra szimpatikus, elérhető és eredményes szakembert.

Ő a tünetek felmérésén, a személyes és családi anamnézis, azaz kórelőzmények (volt-e pl cukros, szívbeteg, meddő, stb. a családban) áttekintésén kívül feltehetőleg a következő leleteket fogja kérni (illetve segítség lesz számára, ha valamelyik esetleg már rendelkezésre áll és nem régebbi 6 hónapnál):
• Cukorterhelés (OGTT), inzulin meghatározással: Célravezető a legalább 3 pontos vérvétel.
Ez annyit tesz, hogy a vizsgálat során háromszor vesznek vért az embertől, az éhgyomri szúrás után 75 g glükózból készült oldatot kell meginni (nyugodtan facsarjunk bele egy fél citromot), majd várni 2 órát. Vért vesznek majd 60 és 120 percnél is. Ami fontos: mindenképp kell az inzulin is, mind a 3 ponton! Nem csak az éhgyomri, és nem csak a cukor. A vizsgálatra éhgyomorral kell érkezni, azaz kb. 10-12 óra éhezésnek kell megelőznie. Vizet inni előtte lehet 1 pohárral, illetve érdemes már a megelőző napokban emelni a folyadékmennyiségen.

A vizsgálatnak kora reggel kell történnie (ideális esetben reggel 7 előtt megkezdik). Nem csak azért, mert később már ájuldozik az ember ha nem evett, hanem azért is, mert ennek – mármint az ájulás – kivédésére különböző folyamatok indulnak be a szervezetben, amik befolyásolják a leletet.
A vizsgálat ideje alatt nincs evés, nincs ivás, és mozogni sem szabad (tehát 2 órát ül az ember és nem megy el közben sétálni, ügyintézni), ugyanis ezek is befolyásolják a kapott értékeket. Az utolsó vérvétel után pedig elővesszük jó előre bekészített, lassú szénhidrátokat tartalmazó reggelinket, és jó sok víz kíséretében elfogyasztjuk, majd folytatjuk a napunkat. Érdemes aznap a gyors szénhidrátokat kicsit visszafogni, hiszen alaposan megtornáztattuk a hasnyálmirigyünk.
• Női hormonok (értelemszerűen, nők esetében): LH, FSH, ösztradiol, progeszteron, prolaktin és tesztoszteron a szokásos alap. Jó, ha tudjuk időzíteni a ciklus 3-5 napjára, illetve egy részét szokás ismételni a 22-24. ciklusnap körül. (Ha nincs ciklus, akkor az időzítés kimarad.) Hogy pontosan mit mikor érdemes nézni, nagyban függ a ciklus rendszerességétől, hosszától is, így mielőtt a laborba rohannánk, érdemes egyeztetni orvosunkkal.
• Pajzsmirigy hormonok: TSH, T3, T4, A-TPO, A-TG.
• Jól jön egy nőgyógyászati, akár pajzsmirigy ultrahang is.
• Ezen kívül hasznos lehet egy teljes vérkép, vas és D vitamin meghatározással.

Ezekből már valószínűleg el lehet indulni, de…
Megeshet, hogy az orvos további vizsgálatokat kér (pl 30 perces inzulint is), vagy valamit ezek közül nem kér. Ezen tehát ne lepődjünk meg, ő tudja, hogy mit szeretne látni, ezért nem biztos, hogy érdemes előre külön laborokkal készülni. Illetve azt érdemes észben tartani, hogy terheléses vérvételt 3 hónapnál hamarabb nem ajánlott ismételni. (Hacsak a kezelőorvos kifejezetten másképp nem kéri.)

Férfiak esetében a helyzet egy kicsit bonyolultabb. Náluk gyakran csak akkor derül fény az inzulinrezisztenciára, amikor annak következményeként társbetegségek alakulnak ki, amiket szintén vizsgálni, kezelni kell. Ilyen lehet a magas vérnyomás, a metabolikus szindróma, a magas vérzsír értékek, de szintén felléphetnek pajzsmirigy problémák is. Náluk tehát még inkább indokolt, hogy már az elején szakorvos kérje be a kívánt laborokat egy alapos kivizsgálás részeként. Különösen, ha termékenységi problémák is felmerülnek.
A szakorvoson kívül fontos lesz még látogatást tenni hozzáértő dietetikusnál is.
Ő jó esetben testösszetételt is tud mérni.Mivel kristálygömbje viszont neki sincs, érdemes a találkozóra felkészülni és egy életmód naplón keresztül betekintést engedni neki mindennapjainkba. A napló ideális esetben legalább 3-5 napot bemutat: ébredést, alvást, aktivitást, mit, mikor, mennyit eszünk, sportolunk, milyen tünetek jelentkeznek. Ebből nagyon sok információt kap a szakember, mondhatni megspórolunk egy konzultációt, ha felkészülten érkezünk.
Az egészségügyi szakembereken kívül pedig szükség lehet még támogató csapatunkba további tagokra is – edzőre, coachra, mentorra, pszichológusra – akik hatékonyan hozzá tudnak segíteni céljaink eléréséhez.

Tovább olvasom