A terhességi toxémia – más néven preeklampszia – a fejlett országokban a kismamák 5-7 százalékát érinti, vagyis viszonylag gyakori, alattomos betegségnek tekinthető. Éppen ezért ha a kismamák a terhesség egy szakaszában észlelnek szokatlan tüneteket, amelyeket cikkünkben (alább) pontosan írunk, azonnal forduljanak orvoshoz! Így ha szükséges, időben megtervezhető a következő lépés a kismama és a baba egészségéért!
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez életbevágóan fontos, hogy ne maradjon kezeletlen terhességi toxémia, mert az a kismama és a magzat életét is veszélyeztetheti. A preeklampsziával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Halmos Amrita, nőgyógyász-endokrinológusunk segítségével gyűjtöttük össze.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
„A tapasztalat azt mutatja, hogy a terhességi toxémia gyakrabban alakul ki a 18 évnél fiatalabb, és a 35 évnél idősebb kismamák körében, de az olyan várandósság előtti alapbetegségek is hajlamosíthatnak a megjelenésére, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, különböző vesebetegségek, autoimmun betegségek vagy például az elhízás” – sorolja a kiváltó okokat a szakértő, majd hozzáteszi, hogy az ikerterhesség is növeli a kockázatot.
„Növeli a toxémia kialakulásának esélyét az is, ha a kismama közeli hozzátartozói között fellépett már a probléma, például a lánytestvérénél vagy az édesanyjánál. Szerencsére a várandósság 12. hetében ma már van lehetőség preeklampszia kockázatbecslésre, ami ultrahang- és vérvizsgálatból áll. Ha ennek eredménye indokolttá teszi, a kismama szorosabb megfigyelésére és részletes tájékoztatására van szükség, hogy az esetlegesen kialakuló betegséget időben fel lehessen ismerni”
– folytatja dr. Halmos Amrita.
Ha belegondolunk abba, hogy napjainkban sokan 30 éves koruk után vállalják az első gyermeküket, nem is olyan meglepő, hogy a terhességi toxémia viszonylag gyakran fordul elő. „Nehezíti a helyzetet, hogy az életkor előrehaladtával nő azoknak az alapbetegségeknek a kialakulási esélye is, amelyek fogékonyabbá tehetik a kismamát a preeklampsziára. Bár ezek miatt feltételezhető, hogy a jövőben a mostaninál is gyakrabban találkoznak majd a szakemberek a terhességi toxémiával, biztató, hogy hazánkban a szülészorvosok mellett a védőnők is odafigyelnek a betegség tüneteire” – teszi hozzá a doktornő.
Figyelmeztető tünetek
„Röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a terhességi toxémia a várandósság 20. hete után kialakuló, magas vérnyomással és fehérjevizeléssel járó betegség, ami miatt minden (védőnői és) szülészeti viziten kötelező a kismamáknál vérnyomást mérni és a vizeletből fehérje-meghatározást végezni. Minden kismamának fel kell hívni a figyelmét arra, hogy ha észleli magán a terhességi toxémia tüneteit, haladéktalanul forduljon orvoshoz” – emeli ki dr. Halmos Amrita.
A szakértő figyelemfelkeltő jelként említi a megszokottnál gyakrabban jelentkező fejfájást, a látászavart és a szikralátást, aminek hátterében a vérnyomás emelkedése is állhat. Toxémiára utalhat a vérnyomás-emelkedést kísérő ödémaképződés is, amiről tudni kell, hogy önmagában nem ad okot az aggodalomra, hiszen a várandósság utolsó szakaszában normál esetben is előfordulhat lábdagadás, vizesedés. Ha viszont a kismama azt tapasztalja, hogy a bokája mellett a keze vagy az arca is bedagad, illetve a súlya néhány nap leforgása alatt jelentősen növekszik, jobban teszi, ha konzultál az orvosával.
„Mindenkinek, de a veszélyeztetettebb kismamáknak különösen lényeges lenne a 20. hét után a rendszeres otthoni vérnyomásmérés és a vérnyomásnapló vezetése. Normál esetben naponta egyszer, fokozottabb rizikó esetén pedig akár napi háromszor is sort lehet keríteni a vérnyomásmérésre, így könnyebben fény derülhet arra, hogy a vérnyomás rendszeresen meghaladja a 140/90-es értéket“
– magyarázza a nőgyógyász-endokrinológus, aki szerint nagyon fontos, hogy a tüneteket észlelő kismamát részletesen kivizsgálják.
Minden jó, ha jó a vége
A terhességi toxémia végleges megszüntetése csak a magzat és a méhlepény világra hozatalával lehetséges, de jól beállított gyógyszeres kezeléssel időt nyerhet a kismama és a magzat, amivel szerencsés esetben el lehet kerülni az extrém koraszülést:
„Ha a toxémia gyanúja beigazolódik, kórházi megfigyelés válhat szükségessé, ez a betegség ugyanis mind az anyára, mind a babára veszélyt jelenthet.”
A doktornő hangsúlyozza, hogy a baba világra segítését követően a kismamák jelentős része teljes mértékben felépül, igaz, a megkezdett gyógyszeres terápiát a betegség súlyosságától függően hosszabb-rövidebb ideig folytatni kell.
„Vannak olyan esetek, amikor a terhességi toxémiát követően megmarad a magasvérnyomás-betegség, amit semmiképpen sem szabad félvállról venni. Az újszülött szempontjából nagyon lényeges, hogy hányadik héten és mekkora súllyal jött világra, illetve az, hogy méhen belül elszenvedett-e bármilyen károsodást a preeklampszia következtében. Ha az oxigén- és tápanyag-ellátás nem, vagy csak kis mértékben vált akadályozottá és a magzat megfelelően növekedett, a koraszülöttség ellenére is teljes és egészséges életet élhet a kicsi”
– mondja végezetül a szakértő, majd hozzáteszi, hogy bár nincs két egyforma babavárás, annál, akinél korábban fellépett a terhességi toxémia, egy következő várandósságnál esély van arra, hogy újra jelentkezhet.
Fontos tudni!
A preeklampszia súlyosabb formája az úgynevezett HELLP-szindróma, melynek tünetei kísértetiesen hasonlítanak egy ártalmatlannak tűnő gyomor-bélrendszeri fertőzésre, ami miatt nem mindig könnyű a felismerése. Jelentkezhet hányinger, hányás, émelygés, gyomor vagy máj-tájéki fájdalom, ezért a kismamák sokszor csak azt gondolják, hogy elrontották a gyomrukat vagy egy banális fertőzéssel van dolguk. Dr. Halmos Amrita szerint a biztonság kedvéért a fenti tünetek jelentkezésekor is érdemes megmérni a vérnyomást és elvégezni egy vizelettesztet, de a legjobb az lenne, ha laborvizsgálatra is sor kerülne. A doktornő szerint fontos hangsúlyozni, hogy nem minden terhességi toxémia végződik HELPP-szindrómával, de ha a kismama nem kap kellő figyelmet és megfelelő kezelést, az állapota súlyosabbra fordulhat és kialakulhat ez a komoly kockázatokat rejtő állapot.
EndoCare Intézet
Diéta vagy sport?
Életmódváltás – a diéta, vagy a sport a fontosabb? Vannak időszakok mikor valahogy új lendületet kap az ember egészséges életmódra (avagy…
Tippek nyaraláshoz
Nyaralni viszem az IR-em (is) – Tippek, trükkök káosz ellen Ha végre itt a nyár, és meleg az idő… IR, meg PCOS ide vagy oda, ugyanúgy utazni,…
Dr. Szakács Zoltán nőgyógyász-meddőségi specialista mesél az UH vizsgálatokról
Dr. Szakács Zoltán nőgyógyász-meddőségi specialista orvosunkat kérdeztük a meddőségi kivizsgálások illetve a sikertelen terhességek kivizsgálása…
5 túlélőtipp kánikulához (nem csak) inzulinrezisztenseknek
Itt a nyár, a hőmérséklet lassan, de biztosan 30 fok köré/fölé kúszik, az IR pedig ilyenkor is IR marad. Következzen néhány tipp, hogy mire érdemes…
Progeszteronpótlás
A babatervezés környéki progeszteronszintről, személyre szabott progeszteronpótlásról beszélgettünk Dr Babay Lilla PhD szülész-nőgyógyász…
Sikersztori
Sikersztorik bemutatásával szeretnénk Önöknek is erőt adni, kapaszkodót nyújtani a kihívásokkal teli babavárás rögös újtán. Pácienseink szívesen…
Avagy létezik-e PCOS inzulinrezisztencia nélkül?
Sorozatunk következő állomásaként Bara az IR és a PCOS szindróma összefüggéseit kutatta. Bara az egyik legrégebbi páciensünk, mára 3 gyermek…
Az inzulinrezisztencia kivizsgálása
Sorozatunk következő állomásaként Bara a PCO szindróma megjelenéséről, felismeréséről mesélt. Bara az egyik legrégebbi páciensünk, mára 3 gyermek…
Hallott már az InBody testösszetétel mérésről?
Most bemutatjuk miről szól ez a vizsgálat és miért érdemes elvégezni Az InBody készülék képes megmérni testünk izom-, zsír-, víztartalmát. A mérés…