Mindig nézzünk a számok mögé!

Az utóbbi idők kutatási eredményei megdöbbentő számokat igazoltak: az összes megfogant emberi embrió kb. 60 %-a még a menses előtt vagy alatt elvész (vagyis legkésőbb a havi vérzés során kiürül a méhüregből). Kb. 15%-a pedig a 12. terhességi hétig klinikai vetélés során távozik. Ismétlődő (habituális) vetélésről akkor beszélünk, ha három vagy több terhesség végződik vetéléssel, ami kb. a párok 1 %-át érinti. Ezekhez a szomorú számokhoz még hozzáadódik, hogy világszerte a párok kb. 8-12 százalékánál egy éves rendszeres nemi élet után sem következik be terhesség (ezt nevezzük meddőségnek, szakmai néven infertilitásnak). Magában foglalja azokat, akiknél nincs fogantatás, illetve azokat a fent említett eseteket, akiknél a fogantatást követően a havi vérzéssel bezárólag távozik az embrió.

Mi történik a fogantatás után?

A fogantatást követően az embrió a méhnyálkahártyában tapad meg és indul fejlődésnek. Ehhez az egyik legfontosabb a jó minőségű embrió, de elengedhetetlen a méhnyálkahártya megfelelő állapota is. Ehhez anatómiai, hormonális, immunológiai és mikrobiológiai tényezők járulnak hozzá.

Mit kell tudni a méhnyálkahártya élővilágáról?

Hosszú időn keresztül azt gondoltuk, hogy a méhüreg és az azt borító réteg (azaz a méhnyálkahártya) steril. Nos, ez nem igaz. A méhüregben számos hasznos, közömbös és káros mikroorganizmus található, ezek minősége és aránya döntő szereppel bír a termékenységben. A meddőségi esetek 20 százalékáért a méhnyálka „felelős” és a meddőségi problémával küzdő nők kb. 30 százalékában mutatható ki a méhüregi flóra (más néven microbiom) kóros összetétele.

Már nálunk is elérhető ez a két módszer

A legújabb genetikai vizsgáló módszerek (az ún. új generációs génszekvenálás – NGS) lehetővé teszik a méhüregi microbiom teljes feltérképezését, a „hasznos” (ezek legnagyobbrészt a hüvelyivel megegyező Lactobacillusok) és „káros” (vagyis kórokozó) baktériumok kimutatását és arányuk meghatározását. Ehhez a méhnyálkahártyából kis mennyiségű mintát veszünk, melyet speciális laboratóriumban analizálnak.

Két vizsgálattípus van:

  • EMMA: a méhnyálkahártyában előforduló összes baktérium (közte a hasznosak is) arányának meghatározása
  • ALICE: a méhnyálkahártyában lévő leggyakoribb kórokozó baktériumok kimutatása

Következmények, ha nem vesszük időben észre

Fontos, hogy a méhnyálkahártyában megtelepedett kórokozó baktériumok krónikus gyulladásos állapotot tarthatnak fenn, mely gyakran szinte tünetmentes, de – mint fent tárgyaltuk – meddőséget vagy vetélést okozhat. Egy másik igen kellemetlen következmény lehet a rendellenes vérzés, melynek hátterében anatómiai (myoma, méhnyálkahártya polypus) vagy hormonális (sárgatest-elégtelenség) ok nem igazolható, a hagyományos kezelésekre nem reagál.

Megfelelő kezeléssel helyreállítható a méhnyálkahártya egészsége, így lényegesen kedvezőbb esélyekkel lehet gyermeket vállalni vagy megszűnik a rendellenes vérzés.

Mikor érdemes elvégezni a vizsgálatokat?

  • ha egy év rendszeres házasélet után sem indul terhesség, anatómiai, hormonális, vagy andrológiai (férfi eredetű) ok nem igazolható (bár igaz, hogy a fent említett okok kimutatása még nem garancia arra, hogy a méhnyálkahártya microbiom optimális)
  • ismétlődő vetélés
  • ismételten sikertelen IVF-ET („lombikbébi”) kezelés esetén, ha jó stimuláció után jó minőségű embryók beültetése után sem jött létre várandósság
  • rendellenes vérzés esetén, ha a háttérben anatómiai vagy hormonális ok nem igazolható

Mindkét vizsgálati módszer (ALICE, EMMA) elérhető intézetünkben.

Genetikai méhnyálkahártya vizsgálat – 189 000 Ft (Emma, Alice)