Sok szeretettel mutatjuk be Önöknek  Máth-Bálint Barbarát, akivel már évek óta érik ez az együttműködés.

Személyesen is érintett, és az Endocare csapatát, kezdetektől ismeri. Számos olyan témában jártas, mellyel pácienseink többsége küzd. Zászlójára tűzte ki, hogy szeretne nőtársain segíteni, kapaszkodót keresni, edukálni, hogy a futás öröm legyen és ne zsákutcába vezessen. Fogadják szeretettel személyes bemutatkozását, amivel betekintést nyújtunk mivel is foglalkozik, mi mindenen ment már ő is keresztül a gyógyulás reményében.

Máth-Bálint Barbara (Bara) vagyok, Életvitel és életmód fejlesztő, régi motoros IR-es, PCOS-es, két kislány és egy pici fiú anyukája, no meg az IRánytű Blog írója.

Saját IR-es és PCOS-es útkeresésem sok-sok évvel ezelőtt, az azóta általam is képviselt komplex kezelés 4 pillérének (Étrend, Sport, Gyógyszer és Lélek) mentén kezdődött. Mára ezekből “csak” az életmód 3 pillére maradt, hiszen a gyógyszereket még az első várandósságom idején elhagyhattam. 

Ami az inzulinrezisztenciát és a PCOS-t illeti, ezek ketten kiskamasz korom óta – azaz bő 20 éve – útitársaim, együtt nőttünk fel. Mára békésnek mondható a viszonyunk, de nem volt ez mindig így.

Az idők folyamán volt alkalmam sok mindent látni és megtapasztalni, míg a félrekezelések és mélypontok után a javulás útjára léphettem. A “menün” szerepelt a legtöbb klasszikus fogás: a foghegyről odavetett megállapítást – mely szerint “nem nagyon lesz gyerekem” – fogamzásgátló, hormongyógyszerek, műtét és a magukat mindezek ellenére makacsul tartó, sőt romló tünetek követték.

Évek teltek el a kiútkereséssel. Akkoriban közel sem tudtunk még annyit ezekről az állapotokról, mint ma, így az információhiány is megnehezítette a dolgom. Az internet is csak elterjedőben volt, hol voltak még akkor a témával foglalkozó oldalak, blogok, vagy az erre specializálódó orvosok, a pillérek és a komplex kezelés… Iskola mellett dolgozó diákként pedig nem csak az jelentett kihívást, hogy megtaláljam a számomra megfelelő utat, de a feltételeket is meg kellett teremteni, hogy elindulhassak rajta.

Hosszú évek kálváriája után, 2006-ban jutottam el az orvosomhoz, Dr. Tűű László endokrinológushoz. Már az első talákozásunkkor komolyan vett: engem, a panaszaimat, a tényt, hogy nekem nem jó így és változtatni szeretnék. Nála rövid úton fény derült a PCOS-re, és az akkoriban még újdonságnak számító inzulinrezisztenciára is – valószínűleg egyike lehettem az elsőknek az országban, akik már célzottan erre kaptak gyógyszeres kezelést.

Számomra a diagnózis egyfajta katarzis volt. Végre volt neve is ennek a sunyi, láthatatlan szörnynek, akivel oly’ régóta birkóztam, és akinek a létezését – a tünetek ellenére is – tagadták az addigi orvosok. A tudat, hogy igazam volt és helyesen értelmeztem a testem jelzéseit, alapvetően felszabadító volt. Ahogy az érzés is, hogy végre jó úton vagyok.

Akkoriban a komplex kezelés pillérei még csak kialakulóban voltak.

Az irányokat tudtuk nagyjából: kiegyensúlyozott étrend, rendszeres mozgás, lelki egyensúly…

A sport adott volt, 12 éves korom óta része az életemnek, így ennek bevezetésével nem kellett bajlódnom. Legfeljebb azzal, hogy tanulás, család, munka mellett is jusson rá legalább nagyjából annyi idő, mint szeretném. Szeretek mozogni, mindig is szerettem, számomra a sport egyszerre fizikai és lelki pillér is.

A lélek dolgaival tudatosan foglalkoztam már jóval azelőtt is, hogy ez a “lelki pillér” elnevezést kapta volna. Még ha a legnagyobb harcokat nem is az IR, PCOS hozta az életembe, ezekkel kapcsolatban nekem is meg kellett vívnom a magam csatáit.

Utolsóként az étrend került a helyére. Igaz éveken át meg voltam róla győződve, hogy én “odafigyelek” arra, amit eszem, valójában elég messze jártam attól, amire a szervezetemnek szüksége lett volna. Bőven volt még hová fejlődni, mind elméletben, mind gyakorlatban.

Az eredmények nem is várattak sokat magukra. Első kislányom érkezése 2013-ban több szempontból is fordulópont a történetemben. Természetesen a legjelentősebb, elemi élmény maga az anyaság – a várandósság, a szülés, a kisbabás családdá válás – volt.

Az inzulinrezisztencia és a PCOS miatt mind az orvosaim, mind a saját részemről sok odafigyelést igényelt a babavárás. Ezzel együtt minden jól alakult, és a vele való várandósságom alatt hagyhattam el a gyógyszeres kezelést is. Az ő születése után az egyik nagy célom az volt, hogy ne is kelljen már visszatérni a gyógyszerekhez.

Két kislány és egy kisfiú anyukájaként egészen újfajta motivációt találtam arra is, hogy tegyek önmagamért, az egészséges, boldog, és hiteles életért. Hiszen nekik egy fitt, életvidám anyukára van szükségük még sok-sok éven át, aki nem csak hogy “bírja a tempót”, de követésre érdemes példát is tud mutatni.

Évek óta foglalkozom sorstársak támogatásával. Az önkéntes munkát és blogolást kiegészítve az egészséges életmód fejlesztésével, illetve

Inzulinrezisztencia és PCOS Mentorként segítem a hozzám fordulókat.

Az én területem az, ahol a többi szakemberé (orvos, dietetikus, edző, stb) összeér, illetve amit ők idő/kapacitás híján esetleg nem fednek le. Közöttük segítek eligazodni, az előírt terápiát a mindennapokban kivitelezni, megoldásokat, saját utakat megtalálni, lelket ápolni.

Személyes bemutatkozásomról bővebben az alábbi linken olvashatnak:

Bemutatkozom

 

Alapvető szemléletem, hogy hosszú távon élhető, rugalmas, több lábon álló rendszerként érdemes az egészséges életmódot felépíteni, korlátok helyett kapaszkodókkal, lemondások helyett arra fókuszálva, hogy mi minden jót adunk meg magunknak. Szívemcsücske területek a babavárás, anyaság és a gyerekek prevenciója.

Úgy tartom, hogy ismerni egy probléma megoldását, csak az egyik fele a sikernek. Képessé is kell válni a megoldás kivitelezésére. Gyakorlatban és hosszú távon akkor változtathatunk sikeresen, ha erre megtaláljuk a magunk számára legmegfelelőbb, a saját életünkben legjobban kivitelezhető utat. Hiszem, hogy mindenki, aki keresi meg is találhatja a személyes válaszait, képes lehet fejlődni, változni, tenni azért, hogy az élete jobb legyen.

Nagyon örülök, hogy immáron a segítő oldalon hozzájárulhatok az orvos csapat háttérmunkájához.

Hamarosan találkozunk.