Egyre több vizsgálat lát napvilágot, amely nem csak a kezelések sikeres kimeneteléről számol be, hanem a veszélyeztetett csoportok egészségügyi állapotfelmérésől is. Nem csak egy korcsoport vagy a fertőzést megelőző krónikus betegségek jelenthetik ugyanis azt, hogy ki tartozik a koronavírus-járvány szempontjából magas kockázati csoportba. Dusa Fanny dietetikus írása.

Franciaország és az Egyesült Államok is felmérte, hogy a COVID-19 fertőzöttek körében meglepően magas az elhízottak aránya. Ez pedig kortól és nemtől függetlenül magasabb kockázatot jelent, nem csak a COVID-19 fertőzésre nézve. Az elhízás és a BMI ugyanis csak egy számszerűsített index, amely nem mutatja meg valójában milyen a szervezet valós tápláltsági állapota. Ebből még nem tudhatjuk meg, hogy kialakulhat-e betegség az elhízás következtében.

Nem mindig a súlyunkon múlik

A tápláltsági állapot súlytól függetlenül lehet minőségileg változó. A minőségi alultápláltság az egyik legmeglepőbb, amivel szembesülhetünk. Hiszen van mit ennünk.

Mit is jelent leegyszerűsítve a minőségi alultápláltság?

Ebben az esetben egy hibás étkezési szokás vagy szélsőséges diéta képes ezt az állapotot előidézni. Van mit enni, kap is a szervezet valamennyi energiát, de nem a megfelelő mennyiséget és minőséget. Így egy fertőzéssel szembe kerülve, főleg, amely agresszív nehezebben veszi fel a harcot. Valójában nincs hozzá minőségi üzemanyag. Gyorsabban gyengül a szervezet, mint egy minőségileg táplált fertőzötté.

Honnan tudhatjuk, hogy minőségi alultápláltság nálunk is jelen van?

Egyéni felmérés szükséges hozzá, belgyógyász szakorvos és dietetikus együttes munkája, hogy a tápláltsági állapotot felmérjük. Sokszor már a vérvételből és egy OGTT vizsgálat eredményei is mutatnak eltéréseket, amelyet a táplálkozási szokások, nyersanyag használat – tehát egy részletes táplálkozási napló és a tünetek együttes vizsgálata után lehet megmondani, ki az, akinek „feltáplálásra” van szüksége.

Nem kell megijedni, ez nem a hízásról szól

Az egészségünk védelme és megőrzése a cél és egy elhízott-minőségi alultáplált páciens esetében jótékony fogyással is jár. Csökkentve a szövődmények és krónikus betegségek kialakulását.

Vékony és sportos alkatnál is előfordul ez az állapot. Amire figyelni kell, hogy ne magunk válasszunk diétát, nem tudhatjuk, hogy milyen következményekkel járhat egy rosszul megválasztott és beállított diéta.  Ne a rövidtávú tervek lebegjenek a szemünk előtt, hanem az, hogy bármi, amit teszünk és eszünk hosszabb távon értünk vagy éppen ellenünk is dolgozhat.

A szénhidrát NEM ellenség – csak jól kell használni

A szénhidrátok évtizedes üldözése még mindig tart. Noha, mint „fő üzemanyagunk” nagyon fontos. A makro tápanyagok arányainak felborítása az immunrendszerünk védelmi képességeit is gyengítheti. Szükségünk van szénhidrátokra, csak tanuljuk meg mikor, mennyi és legfőképpen milyen minőségűt fogyasszunk. Fehérjét viszont azért nem szükséges túlzásba vinni, mert hasznosulása, bontása és beépülése szintén szénhidrát függő, ráadásul a sokáig tartósan magasabb fehérje bevitel az élettanilag szükséges szerveket is károsíthatja.

Csengeri Lilla mini sorozata (Endocare – Facebook oldal) a kiegyensúlyozott változatos táplálkozásról összefoglalta mire kell figyelnünk. De hogy ez tényleg a mi diétánk legyen, beszéljük meg az állapotunkat olyan szakemberrel, aki képes fel is mérni, mire van a szervezetünknek szüksége valójában.

Nem csodaszer a tudatos táplálkozás – vagy mégis?

Covid-19 prevenciós diéta nem létezik, sem csoda gyümölcs vagy zöldség. Amit tehetünk magunkért, az, hogy betartjuk most az értünk meghozott korlátozásokat és kihozzuk ebből a helyzetből a legjobbat. Van időnk és lehetőségünk megtanulni egy olyan diétát, amely hosszú távon segíti egészségünk megőrzését.

Dusa Fanny