Covid-19: megelőzés a táplálkozástudomány szemszögéből

Egyre több vizsgálat lát napvilágot, amely nem csak a kezelések sikeres kimeneteléről számol be, hanem a veszélyeztetett csoportok egészségügyi állapotfelmérésől is. Nem csak egy korcsoport vagy a fertőzést megelőző krónikus betegségek jelenthetik ugyanis azt, hogy ki tartozik a koronavírus-járvány szempontjából magas kockázati csoportba. Dusa Fanny dietetikus írása.

Franciaország és az Egyesült Államok is felmérte, hogy a COVID-19 fertőzöttek körében meglepően magas az elhízottak aránya. Ez pedig kortól és nemtől függetlenül magasabb kockázatot jelent, nem csak a COVID-19 fertőzésre nézve. Az elhízás és a BMI ugyanis csak egy számszerűsített index, amely nem mutatja meg valójában milyen a szervezet valós tápláltsági állapota. Ebből még nem tudhatjuk meg, hogy kialakulhat-e betegség az elhízás következtében.

Nem mindig a súlyunkon múlik

A tápláltsági állapot súlytól függetlenül lehet minőségileg változó. A minőségi alultápláltság az egyik legmeglepőbb, amivel szembesülhetünk. Hiszen van mit ennünk.

Mit is jelent leegyszerűsítve a minőségi alultápláltság?

Ebben az esetben egy hibás étkezési szokás vagy szélsőséges diéta képes ezt az állapotot előidézni. Van mit enni, kap is a szervezet valamennyi energiát, de nem a megfelelő mennyiséget és minőséget. Így egy fertőzéssel szembe kerülve, főleg, amely agresszív nehezebben veszi fel a harcot. Valójában nincs hozzá minőségi üzemanyag. Gyorsabban gyengül a szervezet, mint egy minőségileg táplált fertőzötté.

Honnan tudhatjuk, hogy minőségi alultápláltság nálunk is jelen van?

Egyéni felmérés szükséges hozzá, belgyógyász szakorvos és dietetikus együttes munkája, hogy a tápláltsági állapotot felmérjük. Sokszor már a vérvételből és egy OGTT vizsgálat eredményei is mutatnak eltéréseket, amelyet a táplálkozási szokások, nyersanyag használat – tehát egy részletes táplálkozási napló és a tünetek együttes vizsgálata után lehet megmondani, ki az, akinek „feltáplálásra” van szüksége.

Nem kell megijedni, ez nem a hízásról szól

Az egészségünk védelme és megőrzése a cél és egy elhízott-minőségi alultáplált páciens esetében jótékony fogyással is jár. Csökkentve a szövődmények és krónikus betegségek kialakulását.

Vékony és sportos alkatnál is előfordul ez az állapot. Amire figyelni kell, hogy ne magunk válasszunk diétát, nem tudhatjuk, hogy milyen következményekkel járhat egy rosszul megválasztott és beállított diéta.  Ne a rövidtávú tervek lebegjenek a szemünk előtt, hanem az, hogy bármi, amit teszünk és eszünk hosszabb távon értünk vagy éppen ellenünk is dolgozhat.

A szénhidrát NEM ellenség – csak jól kell használni

A szénhidrátok évtizedes üldözése még mindig tart. Noha, mint „fő üzemanyagunk” nagyon fontos. A makro tápanyagok arányainak felborítása az immunrendszerünk védelmi képességeit is gyengítheti. Szükségünk van szénhidrátokra, csak tanuljuk meg mikor, mennyi és legfőképpen milyen minőségűt fogyasszunk. Fehérjét viszont azért nem szükséges túlzásba vinni, mert hasznosulása, bontása és beépülése szintén szénhidrát függő, ráadásul a sokáig tartósan magasabb fehérje bevitel az élettanilag szükséges szerveket is károsíthatja.

Csengeri Lilla mini sorozata (Endocare – Facebook oldal) a kiegyensúlyozott változatos táplálkozásról összefoglalta mire kell figyelnünk. De hogy ez tényleg a mi diétánk legyen, beszéljük meg az állapotunkat olyan szakemberrel, aki képes fel is mérni, mire van a szervezetünknek szüksége valójában.

Nem csodaszer a tudatos táplálkozás – vagy mégis?

Covid-19 prevenciós diéta nem létezik, sem csoda gyümölcs vagy zöldség. Amit tehetünk magunkért, az, hogy betartjuk most az értünk meghozott korlátozásokat és kihozzuk ebből a helyzetből a legjobbat. Van időnk és lehetőségünk megtanulni egy olyan diétát, amely hosszú távon segíti egészségünk megőrzését.

Dusa Fanny


Babára és mamára is veszélyes a terhességi toxémia

BABÁRA ÉS MAMÁRA IS VESZÉLYES A TERHESSÉGI TOXÉMIA

A terhességi toxémia – más néven preeklampszia – a fejlett országokban a kismamák 5-7 százalékát érinti, vagyis viszonylag gyakori, alattomos betegségnek tekinthető. Éppen ezért ha a kismamák a terhesség egy szakaszában észlelnek szokatlan tüneteket, amelyeket cikkünkben (alább) pontosan írunk, nagyon fontos, hogy éljenek a koronavírus járványügyi helyzete miatt kialakított online vizit és távkonzultáció lehetőségével, hogy szakorvosunk segíthessen. Így ha szükséges, időben megtervezhető a következő lépés a kismama és a baba egészségéért!

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez életbevágóan fontos, hogy ne maradjon kezeletlen terhességi toxémia, mert az a kismama és a magzat életét is veszélyeztetheti. A preeklampsziával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Halmos Amrita, nőgyógyász-endokrinológusunk segítségével gyűjtöttük össze.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

„A tapasztalat azt mutatja, hogy a terhességi toxémia gyakrabban alakul ki a 18 évnél fiatalabb, és a 35 évnél idősebb kismamák körében, de az olyan várandósság előtti alapbetegségek is hajlamosíthatnak a megjelenésére, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, különböző vesebetegségek, autoimmun betegségek vagy például az elhízás” – sorolja a kiváltó okokat a szakértő, majd hozzáteszi, hogy az ikerterhesség is növeli a kockázatot.

„Növeli a toxémia kialakulásának esélyét az is, ha a kismama közeli hozzátartozói között fellépett már a probléma, például a lánytestvérénél vagy az édesanyjánál. Szerencsére a várandósság 12. hetében ma már van lehetőség preeklampszia kockázatbecslésre, ami ultrahang- és vérvizsgálatból áll. Ha ennek eredménye indokolttá teszi, a kismama szorosabb megfigyelésére és részletes tájékoztatására van szükség, hogy az esetlegesen kialakuló betegséget időben fel lehessen ismerni”

– folytatja dr. Halmos Amrita.

Ha belegondolunk abba, hogy napjainkban sokan 30 éves koruk után vállalják az első gyermeküket, nem is olyan meglepő, hogy a terhességi toxémia viszonylag gyakran fordul elő. „Nehezíti a helyzetet, hogy az életkor előrehaladtával nő azoknak az alapbetegségeknek a kialakulási esélye is, amelyek fogékonyabbá tehetik a kismamát a preeklampsziára. Bár ezek miatt feltételezhető, hogy a jövőben a mostaninál is gyakrabban találkoznak majd a szakemberek a terhességi toxémiával, biztató, hogy hazánkban a szülészorvosok mellett a védőnők is odafigyelnek a betegség tüneteire” – teszi hozzá a doktornő.

Figyelmeztető tünetek

„Röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a terhességi toxémia a várandósság 20. hete után kialakuló, magas vérnyomással és fehérjevizeléssel járó betegség, ami miatt minden (védőnői és) szülészeti viziten kötelező a kismamáknál vérnyomást mérni és a vizeletből fehérje-meghatározást végezni. Minden kismamának fel kell hívni a figyelmét arra, hogy ha észleli magán a terhességi toxémia tüneteit, haladéktalanul forduljon orvoshoz” – emeli ki dr. Halmos Amrita.

A szakértő figyelemfelkeltő jelként említi a megszokottnál gyakrabban jelentkező fejfájást, a látászavart és a szikralátást, aminek hátterében a vérnyomás emelkedése is állhat. Toxémiára utalhat a vérnyomás-emelkedést kísérő ödémaképződés is, amiről tudni kell, hogy önmagában nem ad okot az aggodalomra, hiszen a várandósság utolsó szakaszában normál esetben is előfordulhat lábdagadás, vizesedés. Ha viszont a kismama azt tapasztalja, hogy a bokája mellett a keze vagy az arca is bedagad, illetve a súlya néhány nap leforgása alatt jelentősen növekszik, jobban teszi, ha konzultál az orvosával.

„Mindenkinek, de a veszélyeztetettebb kismamáknak különösen lényeges lenne a 20. hét után a rendszeres otthoni vérnyomásmérés és a vérnyomásnapló vezetése. Normál esetben naponta egyszer, fokozottabb rizikó esetén pedig akár napi háromszor is sort lehet keríteni a vérnyomásmérésre, így könnyebben fény derülhet arra, hogy a vérnyomás rendszeresen meghaladja a 140/90-es értéket

– magyarázza a nőgyógyász-endokrinológus, aki szerint nagyon fontos, hogy a tüneteket észlelő kismamát részletesen kivizsgálják.

Minden jó, ha jó a vége

A terhességi toxémia végleges megszüntetése csak a magzat és a méhlepény világra hozatalával lehetséges, de jól beállított gyógyszeres kezeléssel időt nyerhet a kismama és a magzat, amivel szerencsés esetben el lehet kerülni az extrém koraszülést:

„Ha a toxémia gyanúja beigazolódik, kórházi megfigyelés válhat szükségessé, ez a betegség ugyanis mind az anyára, mind a babára veszélyt jelenthet.”    

A doktornő hangsúlyozza, hogy a baba világra segítését követően a kismamák jelentős része teljes mértékben felépül, igaz, a megkezdett gyógyszeres terápiát a betegség súlyosságától függően hosszabb-rövidebb ideig folytatni kell.

„Vannak olyan esetek, amikor a terhességi toxémiát követően megmarad a magasvérnyomás-betegség, amit semmiképpen sem szabad félvállról venni. Az újszülött szempontjából nagyon lényeges, hogy hányadik héten és mekkora súllyal jött világra, illetve az, hogy méhen belül elszenvedett-e bármilyen károsodást a preeklampszia következtében. Ha az oxigén- és tápanyag-ellátás nem, vagy csak kis mértékben vált akadályozottá és a magzat megfelelően növekedett, a koraszülöttség ellenére is teljes és egészséges életet élhet a kicsi” 

– mondja végezetül a szakértő, majd hozzáteszi, hogy bár nincs két egyforma babavárás, annál, akinél korábban fellépett a terhességi toxémia, egy következő várandósságnál esély van arra, hogy újra jelentkezhet.

Fontos tudni!

A preeklampszia súlyosabb formája az úgynevezett HELLP-szindróma, melynek tünetei kísértetiesen hasonlítanak egy ártalmatlannak tűnő gyomor-bélrendszeri fertőzésre, ami miatt nem mindig könnyű a felismerése. Jelentkezhet hányinger, hányás, émelygés, gyomor vagy máj-tájéki fájdalom, ezért a kismamák sokszor csak azt gondolják, hogy elrontották a gyomrukat vagy egy banális fertőzéssel van dolguk. Dr. Halmos Amrita szerint a biztonság kedvéért a fenti tünetek jelentkezésekor is érdemes megmérni a vérnyomást és elvégezni egy vizelettesztet, de a legjobb az lenne, ha laborvizsgálatra is sor kerülne. A doktornő szerint fontos hangsúlyozni, hogy nem minden terhességi toxémia végződik HELPP-szindrómával, de ha a kismama nem kap kellő figyelmet és megfelelő kezelést, az állapota súlyosabbra fordulhat és kialakulhat ez a komoly kockázatokat rejtő állapot.

EndoCare Intézet


“160 grammos” diétánk a karantén alatt

Dusa Fanny dietetikusunk írása

Engedjétek meg, hogy a humorunkat és szigorunkat megtartva megosszuk a tapasztalatainkat, jótanácsainkat, hogy a következő időszakban se veszítsétek el a lendületet a diétátok betartásában. Mert jelen helyzetben nem csak egy diéta korlátait érezhetitek. Viszont van egy nagyon jó hírünk, így a diéta betartása egy idő után ujjgyakorlat lesz. Igazából, most fogjátok olyan tökéletesen megtanulni, hogy 2 méter távolságból is be tudjátok majd mérni, hogy a plexifalon túl frissen kisült teljes kiőrlésű kifli 30 vagy 35,8g szénhidrátot tartalmaz.

A négy fal között eltöltött napok inkább hasonlítanak majd egy ’86-os télre, amikor olyan jég volt az utakon, hogy inkább ki sem mentünk, vagy ha igen, akkor maximum a legközelebbi boltig. (Én 86-ban születtem, tehát „nagyon” tudom, de mesélték – és ha ugyan nem is ’86-ban, de később, már nagyobbacska gyerekként emlékszem, mikor Tolna megyét úgy belepte a hó, hogy iskolába is alig jutottunk el).

Még az idő is lehűlt, nem veszélyeztet minket olyan kísértés, hogy elgyalogolunk a szigetre, csak megnézni a japán kert cseresznyéjének bimbózását. Vegyük komolyan azt, amit most nehéz és fordítsuk az előnyünkre a 160fokos szigort.

Hányan is vagyunk otthon?

Első lépésként vegyük elő a diétás oktatáson kapott jegyzeteinket, nézzük át valójában, hány gramm szénhidrátot is kaptunk javaslatnak. Mert eltérések igen erősen lehetnek. 140-230-ig bárhol a skálán állhat. Ha tartjuk magunkat a rendszerhez, a rendszer megtart minket.

Hányan vagyunk otthon, most null-huszonnégyben? Számoljuk le a családot és beszéljük meg velük, hogy most nem lehetnek extra kívánságok, az lesz, amit „ÉN” főzök, kimérve, kiszámolva – így elég lesz sokáig, és ha majd ennek a „házi őrizetnek” vége, jöhet a túrórudiJ.

A pontos létszám miatt egyel több szorzást kell majd elvégezni, de sebaj, az iskolás gyerekek gyakorolhatják az aránypárral számolást és a fejadagok kiszámolását – a matek 5-ös garantált.

Reggelire van átlagosan 30g szénhidrátunk, állati eredetű fehérjével és zöldségekkel, két kis étkezés – 20-20 grammosak, egy 50g-os ebéd és 40g-os vacsora (átlag 160g-ról beszélünk itt – kérem, mindenki ellenőrizze még egyszer hány grammot írtunk a lapjára)

Tervezés

A rendelkezésre álló szénhidrát bázisunkat-e szerint kell tehát elosztani. A tervezés elengedhetetlen. Mennyi tk zsemle vagy tk tortilla van a fagyasztóban? Ezeket a legkönnyebb reggelire bevetni. 1db 30g ch. Ennyi. És most mindenkinek elég lesz 1 db?!- Igen. A friss zöldségeket osztályozzuk eltarthatósági idő szerint. A leveles zöldségek jó pár napig is bírják a hűtőben, de ezekkel érdemes kezdeni, majd szép sorban haladhatunk: uborka, paprika, paradicsom – ezeket felváltva, míg el nem telik annyi nap, hogy a savanyított vagy konzerves zöldségekhez nyúljunk. A zsemlébe vagy tk tortillába tervezett állati eredetű fehérjéknél is fontos a sorrend. A túró romlik a leggyorsabban, érdemes belőle körözöttet készíteni, pl medvehagymásat. A felvágottak felbontás után, ha nem megfelelően csomagoltuk vissza könnyen romlanak, a füstölt áruk és szalámik viszont bírni fogják sokáig. A tojás relatíve eltartható a hűtőben, és értékes fehérjeforrásunk. Egy rántottával töltött tortilla instagyanús reggelik közé tartozik. És ami a legfontosabb, ne most alkudozzunk a reggeli időpontjával. Itt most minden nap hétvégi- és munkanapnak tűnhet egyszerre.

„Barbatrükk”

A kisétkezések ritmusát nem szabad elfelejteni! Jó pár ötlet felmerülhet, de a legegyszerűbb a tízórai és az uzsonna kivitelezése. Szintén remek trükköket lehet megtanulni ez alatt az idő alatt az almával: megtippelni a súlyát, majd lemérni. Majd megtippelni mennyi a tisztítási vesztesége – héj és csutka nélkül…

Ezek után mondja valaki, hogy nem csípőből rázzuk ki a diétát.

További tippeket a nap többi részére online kérheted dietetikusodtól – „Karantén diéta” megjelöléssel.


Tárolás a hűtőben – mit hova tegyünk?

Jelen helyzetben mindannyiunk hűtője tele van zsúfolva élelmiszerrel az elkövetkezendő időszakra. Ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy a legjobb elrendezni a hűtőt, élelmiszer-biztonsági szempontok szerint is.

Dusa Fanny dietetikusunk írta össze a legfontosabb hűtőrendezési kritériumokat.

Cirkuláljon a levegő a hűtőben!
Fontos, hogy a hűtőt is rendszeresen tisztítsuk és fertőtlenítsük (fertőtlenítés után tiszta vízzel alaposan törölgessük végig), ne feledkezzünk meg a polcokról és a rácsokról sem.

A hűtőszekrény leghidegebb része 0-5 fok között kell, hogy legyen. Ezért az ajtón lévő polcokra olyan élelmiszerek és italok kerüljenek, amelyek fogyasztása gyakori, kevésbé érzékenyek a hőmérséklet ingadozására. Pl.: dobozos üdítők, ásványvíz.

Ideális esetben lazán elrendezve az ételek/élelmiszerek között a levegő képes cirkulálni, így a hűtés egyenletesebb. Soha ne tegyünk meleg ételt a fridzsiderbe, a keletkező pára nemcsak a hőmérsékletet emeli, elősegíti a jegesedést, és az eltarthatóság is csökken!

Mielőtt visszapakolunk a hűtőszekrénybe, ellenőrizzük a lejárati időket. Így fogyasztási sorrend is lesz, pl.: joghurtoknál, elkerülhető az élelmiszerek kidobása.

A visszapakolást fentről lefelé kezdjük.

Legfelső polc, a tejtermékek legideálisabb helye – joghurt, kefir, vaj, tejföl, tejszín -, mindig lefedve vagy műanyag dobozban tároljuk – könnyen átveszik más élelmiszerek szagát. Felbontott konzerveket öntsük át jól záródó műanyag edénybe és a tejtermékek mellé helyezhetők – így szem előtt is lesz, hogy ne feledkezzünk meg a felhasználásukról.

A második polcra érdemes a sajtokat tenni, a tojást, egyéb befőttesüvegben tárolható élelmiszereket. Ezek alá kerülhetnek a füstölt húsok, felvágottak.

A legalsó polcra ajánlott a nyers húsokat pakolni, ne legyenek ugyanazon a polcon a füstölt árukkal. Ügyeljünk a csomagolásukra, helyezzünk alájuk tányért vagy műanyag edényt, ne csöpöghessenek rá a többi élelmiszerre. Szárnyasokból vegyük ki a belsőséget és külön tároljuk. Hungarocell tálkák tartják a meleget – ezeket a csomagolásokat hűtőbe helyezés előtt cseréljük.

A zöldségek kerüljenek a legalsó részre, a dobozokba. Gombát papírzacskóba, salátákat benedvesített papírkendőre tegyük, és nyitva hagyott műanyag zacskóban tároljuk. Sárgarépa, krumpli, cékla, paszternák és társaikat a kamrában hűvös száraz helyen javasolt tartani. Ha nincs kamránk, akkor egy olyan fiók is megteszi a konyhában, amely a legtávolabb esik a sütőtől és a hűtőtől, hogy ne melegítse és párásítsa a fiókot. Érdemes újságpapírral kibélelni.

Endocare Intézet


Négy fal között – Tippek, hogy mi viseljük el és ne minket viseljen meg

Bármilyen szépen is tavaszodik most kint, a helyzet az, hogy jobb, ha minél kevesebbet töltünk a házon/ lakáson kívül.

Amíg otthon vagyunk használjuk ki azt  a helyzetet, hogy együtt lehet a család, még ha nem is pont ilyen “viharos” körülmények között gondoltuk eltölteni az együtt töltött napokat, azt mindenképpen érdemes átgondolni, hogyan tölthetünk értékes időt együtt.

A NESCA – Neuropsyhológiai & Edukációs Központ Gyermekek és Tinédzserek számára (https://nesca-newton.com/) összegyűjtött pár igen hasznos tanácsot, miért is más egy ilyen otthon töltött idő, mint máskor és pár tippet is ad a napi rutin felállításához az alábbi grafika.

Ami számunkra nem változik, bármi is történik az a reggeli időpontja! Én az alábbi pontokat gyűjtöttem össze, mely segít a „home office” -t elviselhetőbbé tenni.

  1. Legyen napi rutin, úgy, mint egy rendes hétköznapon. Ébredés 6.00
  2. Reggeli, végre kényelmesebben
  3. Menjünk ki sétálni, biciklizni, rollerezni fél órára, mozgassuk át magunkat.
  4. Munkaidő
  5. Ne feledkezzünk meg a tízórairól, addig is megmozdulunk kicsit. Felfrissülünk
  6. Ebéd – családosok a menü kitalálásába és a főzésbe vonják be a gyerekeket – kitűnő alkalom, hogy megtanítsák őket főzni.
  7. Délutáni séta vagy játék, uzsonna. Bevásárolni csak ha nagyon szükséges, akkor menjünk.
  8. Olvassunk – végre van időnk olyan könyvet is elolvasni, amihez eddig hozzá se tudtunk nyúlni.
  9. Időben vacsorázni, nem kapkodva.

Nem lehet kifogás a későn értem haza, nem tudtam enni, vagy nem volt a közelben WC – ezért nem ittam eleget. Otthon is lehet tornázni – online minden elérhető! A rend és a fegyelmezettség átsegít minket és kevésbé nehéz a négy fal között eltölteni az előttünk álló – valószínű heteket és nem csak napokat.

Vigyázzunk magunkra és egymásra!

Dusa Fanny
dietetikus

www. endocare.hu


Mire van szükséged otthon?

Szeretnénk egy kis segítséget adni, a következő napokra az otthon maradó pácienseinknek. Micsoda szerencse, hogy már megtanultuk, vagy most tanuljuk a szénhidrátok számolását. Azért, mert sokkal könnyebben tervezhető és kiszámítható lett az otthoni tartalék felhasználása. És gyakorolhatjuk, hogy a saját konyhánkban, miként is valósulnak meg a diéta alapjai.

A szükséges és megfelelő szénhidrátforrások sokáig eltarthatóak és valójában az egész családra előre kiszámolható az étkezésekre szánt mennyiség. Így pontosan tudjuk majd egy készlet hány napig lesz elég.

50g szénhidrátnyi barna rizs 70g szárazanyag – 4 főre 4x70g= 280g

A teljes kiőrlésű kenyerek, zsemlék, kiflik és tortillák is fagyaszthatóak, így, ha van elég hely a fagyasztóban, itt tárolhatóak – gyorsan fel is engednek, mikróhullámú vagy sima sütőben át lehet melegíteni ezeket, nem fog a felszívódásuk gyorsulni, kivéve, ha jól oda nem pörkölünk nekik.

Zöldségek és gyümölcsök eltarthatósága változó, de a jelenlegi szezonális gyümölcsök akár egy hétig is frissen fogyaszthatóak.

Tejtermékeket, mint mindig hűtőben kell tárolni – szintén kiszámolható egy készlet, hogy meddig elég, mert a tej-joghurt-kefir gyorsan felszívódó szénhidrátként a megtervezett napi menünk részét képezi és természetesen számolni is kell velük.

A jó minőségű fehérje források is fontosak, ezek közül a túró rövidebb ideig tárolható a hűtőben, a húsok viszont fagyaszthatok, tojás hosszabb ideig is eláll.

Alternatív tejhelyettesítő italok, mint a mandula-kókusz-kesu tej nem kér a hűtőből, csak felbontás után.

Felesleges élelmiszer felhalmozással nem értünk egyet. Az átgondolt és megtervezett étkezések pedig a diétás oktatás gyakorlati részét képezik. Már otthon, nyugalomban. Ha segítségre van szükségük az Endocare dietetikusai online is konzultálnak.

Dusa Fanny
dietetikus

www. endocare.hu


Genetikai ultrahang vizsgálatok a terhesség alatt

A várandósság trimeszterei alatt, az orvosi protokollnak megfelelően végezzük kismamáink kötelező, illetve szükség szerint javasolt vizsgálatait. Ezek során a különböző genetikailag meghatározott betegségek szűrését is a legmodernebb eszközök segítségével végezzük. Alábbi cikkünkben összefoglaljuk az ultrahanggal és más eszközökkel végezhető genetikai vizsgálatokat a terhesség meghatározott szakaszaiban.

11-12 heti (+ 6 nap) ultrahang (Kombinált teszt)

Az ultrahang vizsgálat során a fejlődési rendellenességek korai kiszűrése, a magzati méretek, placenta elhelyezkedés, magzatvíz mennyisége, a méhszáj állapota valamint a kromoszóma rendellenességek kizárása történik.

A 12 hetes ultrahang lehetőséget ad a terhességi kor pontos meghatározására is, melyet a CRL (ülőmagasság) mérésével tudunk legpontosabban meghatározni.

A Down-kór leghatékonyabban a nyakiredő mérésével, az orrcsont meglétének, valamint a ductus venosus áramlásának a vizsgálatával szűrhető.

Az első trimeszteri ultrahangvizsgálat eredménye csak akkor fogadható el kockázatbecslésre, ha a vizsgálat az FMF (Fetal Medicine Foundation) kritériumoknak megfelel és a vizsgálatot végző személynek FMF licence-e van. (Rendelőnkben vizsgáló szonográfus rendelkezik ezzel a vizsgával)

KOMBINÁLT TESZT: az ultrahang mellett egy vérvétel is történik, melyben biokémiai markereket (Béta hCG és PAPP-A) nézzünk.

A kombinált teszt irodalmi adatok alapján hitelesen képes felmérni a Down- kór, Edwards- és Patau-szindróma kockázatát.

18-20 heti ultrahang

Ezen az ultrahang vizsgálaton történik a magzat szisztematikus átvizsgálása. A belső szervek megvizsgálása, a gerinc (nyitott gerinc) állapota, a csontok megléte, ezek növekedése valamint az agyi képletek átvizsgálása is ezen a genetikai ultrahangvizsgálaton történik. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektettünk a magzati szívfejlődési rendellenességek kiszűrésére, mivel a szívfejlődési rendellenességek nagy része, genetikai rendellenességre utalnak.

30-32 heti ultrahang

Ezen az ultrahangon, a magzat méhen belüli elhelyezkedését, méretét, fejlődésének ütemét nézzük. Vizsgáljuk a méhlepény elhelyezkedését, érettségi fokát, valamint szükség esetén áramlásmérések is történnek

Bármilyen rendellenesség kiszűrése esetén gyakoribb, kiterjesztettebb ultrahang vizsgálatra lehet szükség.

Nagy Tímea okleveles szonográfus
EndoCare Intézet


UH vizsgálatok: terhesség és cikluskövetés

Amikor babát szeretnénk, vagy egyszerűen csak érezzük, hogy szükséges egy alapos, nőgyógyászati kivizsgálás, a vizsgálatok fontos része az ultrahang vizsgálat. Nem mindegy azonban, milyen eszközzel vizsgál bennünket a szonográfus! Intézetünkben a legmodernebb, kiváló képfelbontású ultrahang készülék áll rendelkezésre a cikluskövetés, a nőgyógyászati ultrahang, valamint a baba fejlődését követő vizsgálatokra.

Cikluskövetés (Folliculometria)
Célja a női nemi ciklus változásainak vizsgálata. A peteérés és a méhnyálkahártya változásának nyomon követése egy adott ciklusban. A cikluskövetés során az ovuláció várható idejét vagy esetleges elmaradását is meg lehet ítélni. Az első vizsgálat a ciklus 9-10 napja között a legideálisabb majd innentől kezdve körülbeül 2 naponként ajánlott újabb ultrahangot-vizsgálatot készíteni a várható ovulációig.

Nőgyógyászati ultrahang
Célja a női kismedence, a méh (uterus), a petefészkek (adnexumok) anatómiai viszonyainak vizsgálata, hasi és hüvelyi ultrahang segítségével. A vizsgálat során nagy valószínűséggel megítélhetőek az esetleges kórfolyamatok valamint fejlődési rendellenességek is. 4D nőgyógyászati ultrahang során a méh üregének megítélése is lehetséges.

Terhességi ultrahang
Célja a terhesség megállapítása, méhen kívüli terhesség felismerése. A fejlődő baba/babák nyomon követése a terhesség alatt. Az esetleges fejlődési rendellenességek nagy valószínűsséggel kimutathatóak a vizsgálatok alatt. A II-III. trimeszterben fokozott figyelmet kap a magzati biometria mérés (magzati méretek mérése), magzati súlybecslés, a magzat/magzatok valamint a lepény elhelyezkedésének megállapítása valamint a szülés várható idejének megítélése. A magzat méhen belüli állapotának megítélésében nagy segítséget adnak a különböző áramlásmérések is.

3D-4D babamozi – színes babakép élmény:)
A baba mozgásainak, illetve finomabb vonásainak mind jobb megfigyelése, válik lehetővé modern ultrahang készülékünk segítségével. A család így már a születés előtt képet kaphat a gyermek arcvonásairól. Az utolsó hetek izgatott várakozásainak témái között hangsúlyt kaphat a kérdés: „vajon igaz, hogy rám jobban hasonlít majd, mint Rád?:)”

A babamozi függ a magzat elhelyezkedésétől. Fontos ugyanakkor, hogy – bár a vizsgálat nem diagnosztikus értékű így lelet nem készül a felvétel után – azonban a család számára egy életre szóló élmény, hiszen folyamatában követhetjük a baba fejlődését, mozgását, viselkedését, amely felvétel a születés után sok-sok évvel is hatást gyakorolhat ránk, amikor újra – és újra megnézzük…


Meddőségi vizsgálat után az endokrinológushoz

Itt a megoldás, ha rövid időn belül szeretnénk időpontot kapni endokrinológus szakorvoshoz!

Azon betegeink, akik meddőségi kivizsgálásra érkeznek dr. Szakács Zoltán nőgyógyászunkhoz, elsőbbséget élveznek olyan tekintetben, hogy soron kívül biztosítunk nekik dr. Tűű László illetve dr. Major Judit endokrinológusainkhoz időpontot első vizitre.

Nőgyógyászati kivizsgálás és endokrinológia szoros kapcsolata

Mindkét szakterület kiemelkedő szerepet kap annak feltérképezésekor, hogy miért nem érkezik a gyermekáldás. A nőgyógyászati és endokrinológiai specialistáink konzultációja és együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a babára vágyó pácienseink a lehető leghamarabban kapjanak segítséget.

Dr. Szakács Zoltán meddőségi specialista az alábbi területeken kimagasló tapasztalattal bír:

  • meddőségi kivizsgálása és kezelése
  • teljes méhnyálkahártya feltérképezése – méhnyálkahártya minőségi vizsgálata, Color Doppler vizsgálat, Alice-Emma eljárással
  • sikertelen terhességek kivizsgálása és kezelése – habituális vetélés lehetséges okainak feltárása
  • petevezeték átjárhatósági vizsgálat – Hycosy eljárással
  • immunológia

A soron kívüli út annyit jelent, hogy dr. Szakács Zoltán nőgyógyász és meddőségi specialistánk pácienseinek mindig fenntartunk helyeket az endokrinológusainknál így rövidebb időn belül kaphatnak időpontot első vizitre.


LETÖLTHETŐ TÁPLÁLKOZÁSI NAPLÓ

Mielőtt első alkalommal érkeznénk a dietetikusunkhoz, érdemes letölteni az alábbi, 3 nap étkezéseit felölelő táplálkozási naplót.

A dietetikus így könnyebben kap átfogó képet a szokásainkról, életritmusunkról, amelyekhez igazítva javasolja majd a kifejezettem számunkra szóló, ezen életritmus köré építhető, személyre szabott diétát.

Nem baj, ha hirtelen nem tudjuk a pontos mennyiségeket grammra megjelölni. A lényeg az, hogy az összeállított, megszabott, időhöz kötött diétánkat ehhez képest tudatosan, megfelelően pontosan tartsuk majd be, s higgyük el, a következő találkozásra már igen akkurátusan le tudjuk írni az elfogyasztott adagok mennyiségét:)). Szeretettel várjuk a találkozásokat!

LETÖLTHETŐ TÁPLÁLKOZÁSI NAPLÓ