A diétában a legfontosabb a rendszeresség
Év végén sokan tesznek fogadalmat, amely szerint az új évben egészségesebben fognak étkezni, és az edzőtermet is gyakrabban látogatják. Januárban ennek megfelelően sokan kezdenek el diétázni. Mire érdemes figyelni és mit tudunk tenni azért, hogy hatékonyabbak legyünk? Dusa Fanny dietetikus beszélt a diétázásról az RTL Klub reggeli műsorában.
Tudatos diéta
Sokan kampányszerű diétába kezdenek az új év első napjaiban. Ennek az a veszélye, hogy amint a „kampány” befejeződik, a diétázó visszatér a régi, rossz étkezési szokásaihoz. A visszaesést elkerülhetjük, ha tudatosan építjük fel a diétánkat.
Türelem!
Legalább három hónap kifutási időt adjunk a diétánknak. Ennyi idő alatt már olyan eredményeket érhetünk el, amelyek további kitartásra ösztönöznek, azaz nem lengünk ki olyan könnyen, és kétszer is meggondoljuk, hogy az elért eredményeket kockáztatjuk-e a régi, kényelmes étkezési szokásaink miatt.
Mi a rossz étkezés?
A rossz táplálkozási szokás az, amikor az ember össze-vissza eszik, kihagy étkezéseket, kevés folyadékot iszik, és valamiből vagy nagyon sokat fogyaszt, vagy nagyon keveset. A rendszertelenség a legrosszabb, ha étkezésekről beszélünk.
Fontos a rendszeresség
Ha tehát szeretnénk egészségesen étkezni, fogyni, életmódot váltani, a diéta megtervezésének első lépése legyen a rendszeresség. A legjobb, ha naponta ötször-hatszor étkezünk, de a minimum a három étkezés. Ha a napi elfogyasztott energiamennyiséget többszöri, öt-hat étkezésre osztjuk el, sokkal kényelmesebb lesz a táplálkozás. A vércukorszint is egyenletesebb, az inzulintermelés is sokkal jobb, nekünk is jobban esik sokszor kevesebbet enni, mint egyszer-egyszer nagyon sokat – ez jobban lefárasztja az embert.
Hangulatjavítás
Amikor felépítünk egy diétát, az első visszajelzés mindig az, hogy az ember mennyivel jobban érzi magát, úgy érzi, hogy az energiaszintje fel van töltve. Ennek a magyarázata az, hogy az energiát, magát a tápanyagokat jól adagoljuk.
A diéta szenvedés?
A diéta első két hetét sokan szenvedéssel élik meg. Ennek oka, hogy a szervezetnek át kell állnia. Figyelni kell rá, hogy naponta ötször étkezzünk, kiporciózni eleinte, hogy hány kanál rizs, gabona kerülhet az asztalra, ezek „fájdalmas” dolgok az első két hétben. Szembe kell vele nézni, hogy ennyi, nem több és nem kevesebb. De megéri! Ha ezeket a szabályokat betartjuk, akkor utána sokkal jobban érezzük majd magunkat.
Milyen a jó diéta?
A jó diéta személyre szabott, figyelembe veszi a páciens életmódját, szokásait. A jó diétában olyan étrendet alakítunk ki, amely a páciensnek a lehető legkényelmesebb, mindeközben az első helyen az egészség és a célok (fogyás) állnak.
Hogyan kezdjünk diétázni?
Először is keressük fel a háziorvost és csináltassunk vérképet, nézessünk vérzsírokat, pajzsmirigyhormonokat, májfunkciót, vércukrot. Ezek fontos információk egy diéta megtervezésekor.
Jó, ha legalább egy hétig étkezési naplót vezetünk, amelyben szerepel a felkelés, a lefekvés és az étkezések ideje, az elfogyasztott táplálék és annak mennyisége, valamint a folyadékbevitel.
A laboreredményekkel és az étkezési naplóval felkeressük a dietetikust, aki segít a személyre szabott diéta kialakításában.
A stúdióbeszélgetés a következő linken érhető el:
Milyen a jó diéta?
A jó diéta személyre szabott, figyelembe veszi a páciens életmódját és körülményeit, hosszú távra szól és jobb életminőséget biztosít. Erdélyi-Sípos Alíz dietetikus foglalja össze a diétával kapcsolatos tudnivalókat.
A diéta fontos a gyógyulásban
A diéta eredeti, régi értelmében megváltozott életmódot jelent, amelyben benne van a táplálkozás is. Különböző betegségeknél, főleg endokrinológiai betegségek , inzulinrezisztencia, policisztás ovárium szindróma esetén különösen fontos, és a terápia elengedhetetlen része a táplálkozás. A táplálkozás, a megváltozott étrend, a diéta jótékony hatásai az orvosi kezeléssel és a fizikai aktivitással együtt érvényesülnek betegség esetén.
Nincs két egyforma diéta
Minden diétának vannak alapelvei, amelyek mindenkire nézve azonosak. Mivel azonban nincs két egyforma ember, nincs két egyforma diéta sem.
„Amikor a páciens eljön a dietetikushoz, akkor táplálkozási anamnézissel kezdünk, hogy megismerjük a beteg életvitelét, táplálkozási szokásait, a gyógyszeres és egyéb orvosi kezelését, és igazítjuk a személyre szabott diétát” – mondja Erdélyi-Sípos Alíz dietetikus.
Személyre szabott diéta
„Az első alkalommal mindig elmondjuk az alapelveket, mert fontos, hogy egy nyelvet beszéljünk, és a páciens tisztában legyen azzal, hogy miért kell a megbeszélt étrendet betartania.” – teszi hozzá a dietetikus.
Fontos az is, hogy a páciens számára kiderüljön, hogyan lehet változtatni a diétán, hiszen a változatos, a mindennapokban tartható étrend felállítása a cél, az unalmas, egyhangú étkezés elvenné a kedvünket attól, hogy betartsuk az egészségünk szempontjából lényeges diétát. Amikor a dietetikustól kapott sok-sok információval hazamegyünk, s kipróbáljuk, hogyan működik – illetve hogyan nem működik a mi életünkre formázva a megbeszélt diéta.
Ekkor, körülbelül 3-4 hét múlva szükséges újra elmenni a dietetikushoz kontrollra. Ekkor történhet meg a saját tapasztalatok, az életritmus, valamint a kötelező elemek összehangolása, vagyis a diéta igazi „egyénre szabása”. A felvetődött problémáknak, az életvitelnek megfelelően átalakított diéta jótékony hatása azután néhány hét alatt elindítja a szervezet számára kedvező folyamatokat, legyen az PCOS, pajzsmirigy inzulinrezisztencia, vagy akár túlsúly miatt kialakult probléma.
A diéták azért különbözőek, mert ugyanaz a diéta másként alkalmazandó az irodai munkát végző páciensnél, másként annak, akinek az életében nagyobb a fizikai aktivitás a munka kapcsán, más, ha állómunkát végez és más, ha eleve mozgásban gazdag életmódot folytat. Minden páciensnél meg kell találni azt az ideális állapotot, amit be tud tartani.
A dietetikusnak az a célja, hogy a páciens ne csak megértse, hanem alkalmazni is tudja a diétát!
A diéta hosszú távra szól
Fontos, hogy lássuk: a kialakított étrend nem három hónapra szól. Azaz a diétánál nem a megszorítás a lényeg, „hanem a racionális változtatás. Hogy a páciens finom, jó ízű ételeket egyen és jobb életminőséget élhessen” – teszi hozzá Erdélyi Sípos Alíz dietetikus.
Pajzsmirigy működés: már terhesség előtt érdemes ellenőriztetni
Sokan már a teherbeesés előtt terhesvitamint szednek, hogy felkészítsék szervezetüket a várandósságra. Érdemes vitaminok és ásványi anyagok sokaságát bevinni a szervezetbe anélkül, hogy a magzat már hasznosítaná ezeket az erőforrásokat? Dr. Major Judit, az Endocare Endokrinológiai Központ belgyógyász endokrinológusa válaszol a kérdésre. És arról is beszél, miért fontos, hogy a pajzsmirigy működés is rendben legyen teherbeesés előtt.
Pajzsmirigy működés – fontos tudni róla
Nagyon fontos, hogy a terhességet tervező leendő édesanyák tisztában legyenek saját szervezetük állapotával. Például van-e pajzsmirigy-betegségre utaló tünetük. A tervezett terhesség szempontjából ez azért fontos, mert mind a túl-, mind az alulműködés rontja a teherbeesés esélyét.
Az úgynevezett autoimmun pajzsmirigybetegség pedig mindenképpen kezelést igényel. Ennek elmaradása növeli a vetélés kockázatát, illetve ha a hormoneltérés jelentős, a teherbeesést is megakadályozza. Ebben az esetben a jód fogyasztása sem javasolt. Az alulműködés folyamatos ellenőrzése és a hormonpótlás az anya és a magzat számára biztosítja a megfelelő mennyiségű pajzsmirigy hormont. Ezek alapján már a terhesség tervezésekor, de legkésőbb a várandósság felismerésekor fontos a pajzsmirigy-működés ellenőrzése, és kóros eltérés esetén a megfelelő kezelés.
A fiatal korosztályt is érinti
Jó tudni, hogy a pajzsmirigy alulműködés egyre nagyobb mértékben érinti a fiatalabb, reproduktív életkorban lévő korosztályt (20-30 évesek). Tehát jó, ha előre gondoskodunk arról, hogy minden rendben legyen a hormonális működésünkkel is.
A vitaminok rendkívül fontosak a szervezet számára mind a terhesség előtt, mind alatta, és gyakran még utána is, tehát érdemes vitaminokat szedni. Ám ennél is fontosabb, hogy a leendő anya szervezetében is egyensúly és harmónia legyen.
Kapcsolódó videók: Hogyan készüljünk a terhességre?
HYCOSY, Virtuális Hysteroscopia – Miért fontos?
Biztosan Ön is járt már úgy, hogy nem volt teljesen egyértelmű, melyik vizsgálat mire való. Ezzel a cikkel abban szeretnénk segíteni, hogy jobban átlássa milyen vizsgálatokat rejtenek ezek a fura fogalmak.
HYCOSY (HysteroContrastSonography/Salpingography):
Kontrasztanyagos méhüregi és petevezető átjárhatósági vizsgálatot takar. A vizsgálat során egy vékony, hajlékony műanyag katétert vezetünk be a méh nyakcsatornájába, majd ezen keresztül előbb fiziológiás sóoldatot, majd egy speciális ultrahang-kontrasztanyagot fecskendezünk be. Először a méh ürege, majd a petevezetők lefutása, átjárhatósága válik láthatóvá. A vizsgálatot főleg meddőségi kivizsgálások során alkalmazzuk, de vetélések, sikertelen teherbeesések okainak felderítésében is használható. A vizsgálat alapvetően fájdalommentes, esetlegesen kisebb kellemetlenség előfordulhat.
SIS (SalineInfusionSonography):
Sóoldat-infúziós méhüregi ultrahangvizsgálatot jelent. A HYCOSY-hoz hasonlóan egy vékony műanyag katéteren keresztül fiziológiás sóoldatot fecskendezünk be. A vizsgálat során a méhüreg anatómiai eltérései vizsgálhatók, a petevezetők csak igen korlátozottan ítélhetőek meg (lényegében a HYCOSY első felét végezzük csak el). A vizsgálatot vetélések, sikertelen teherbeesések, nagy valószínűséggel nem hormonális eredetű rendellenes méhvérzések kivizsgálása során alkalmazzuk.
Virtuális hysteroscopia (virtuális méhtükrözés):
Ez az eljárás modern, térbeli képalkotást is lehetővé tesz (úgynevezett 3 vagy 4D) ultrahang-készülékkel. Nevét onnan kapta, hogy a vizsgálattal a méhüreg anatómiai viszonyait a diagnosztikus méhtükrözéssel megegyező pontossággal vizsgálhatjuk, de teljesen ambulanter módon (tehát nem szükséges kórházi felvétel és befekvés). Speciális érzéstelenítési technikákra sincs szükség. Előnyös tulajdonsága, hogy a vizsgálat során elkészített felvételek utólag az ultrahang készülék memóriájából előhívhatók, térben forgathatóak, virtuális megvilágítással a finom részletek kiemelhetőek, a méhüreg a méhfalaktól külön is, térben ábrázolható. Így az addig rejtett részletek is láthatóvá tehetők.
Nézzünk néhány példát!
- Natív felvételen oldalnézetből látjuk a méhet. A nyilak egy gyanús képletet vesznek körbe.
2. Ugyanez a képlet a méh keresztmetszeti képén. A piros és a kék szín az ereket mutatja, vagyis már látjuk a gyanús képlet vérellátását.
3. Befecskendeztük a kontrasztanyagot (a méh üregét kitöltő „feketeség”), teljesen kivehető a polypus, melyet a nyilak jelölnek.
4. A méhüreg rétegfelvételes rekonstrukciója.
5. A virtuális hysteroscopiának megfelelő felvétel. Tökéletesen megítélhető a méhüreg alakja, nagysága, a polypus méretei, eredése, így a szükséges műtéti beavatkozás is pontosan megtervezhető.
Még egy példa:
- A méh natív oldalnézeti képén szinte semmi gyanús nem látható (gyakorlott szem azért észrevesz egy kis foltot a méhüregben).
2. A véráramlás-mérést (color Doppler) bekapcsolva azért már gyanúsabb a dolog (a mérőkeresztek között helyezkedik el a polypus).
3. A térbeli rekonstrukción nem csak a méretes polypus látható, hanem az is, hogy a méhüreg felülről benyomott. Láthatjuk, hogy a „sima” natív képen két dolgot nem láttunk: a méhüreg rendellenes alakját, illetve a jókora polypust.
Ha már arra járunk, megnézhetjük a petefészkeket is. A gép helyettünk egyenként kijelöli a tüszőket (folliculus: azok a kis folyadéktartalmú képletek, melyek belsejében fejlődnek a petesejtek), megmutatja azok alakját, meg is méri azok átmérőit és térfogatát. A színek a könnyebb megkülönböztethetőséget szolgálják. A korábbihoz hasonlóan, az A, B, C képek a térbeli síkokat, a 3D pedig a rekonstruált térbeli képet mutatja. Ez utóbbi forgatható, vagyis azok a tüszők is láthatóak, amelyek eredetileg elbújtak volna a szemünk elől.
Intézetünkben fontosnak tartjuk az alapos kivizsgálást. Dr. Szakács Zoltán (nőgyógyász főorvos – meddőségi specialista) az első pillanattól kezdve gondos odafigyeléssel vizsgálja ki pácienseit és segíti őket a következő lépésben. A fent említett vizsgálatok elérhetőek a Doktor Úrnál.
Babára várva
Ha nem sikerül a várva várt terhesség, a jelenlegi magyar protokoll szerint 1 év sikertelen próbálkozás után indokolt a kivizsgálás megindítása. A külföldi és a magyar protokoll is megegyezik ezen a téren.
1 hónap alatt (azaz egy női ciklus alatt) el lehet végezni mindazon vizsgálatokat, melyek után döntéshozó helyzetbe kerülhetünk. Feltérképezhető, hogy mit érdemes tenni, elegendő-e ultrahanggal a ciklust követni vagy továbblépni.
A vizsgálatok során a legalapvetőbb a női hormonális ciklus ellenőrzése:
- a petesejt érését irányító ill. annak következtében termelődő hormonok vizsgálata,
- szénhidrát anyagcsere vizsgálata,
- pajzsmirigy és mellékvese vizsgálata,
- vitaminok és ásványi anyagok megfelelő szintjének ellenőrzése,
- valamint egyéb hormonvizsgálatok.
Ezzel párhuzamosan érdemes meggyőzödni arról, hogy átjárhatóak-e a petevezetékek. A természet soha nem ad garanciát arra, hogy egyszerre csak egy elváltozás van a szervezetben.
Célszerű minél gyorsabban az összes vizsgálatot elvégezni. Itt felhívnánk az urak figyelmét is arra, hogy párjukkal párhuzamosan ők is vizsgáltassák ki magukat. Az esetek 20 %-ában mind a nőknél és férfiaknál is lehet eltérés. Ezek a tények számszerűen minden 5. párt érintenek, ahol nem sikerült áldott állapotba kerülnie a hölgyeknek.
Dr. Szakács Zoltán biztatja a férfiakat is, hogy nyugodtan menjenek el ők is kivizsgálásra, mert semmiféle fájdalommal nem jár.
Bizonyos speciális esetekben, illetve ha az előzményekben sikertelen terhesség szerepel, akkor felmerül egyéb, kiegészítő vizsgálatok elvégzése. Ezek nagyrészt immunológiai vizsgálatok, hiszen tudjuk, hogy ma már az immunrendszer nagyon nagy ráhatással van a fogantatásra, az embrió megtapadására és fejlődésére is. Abszolút kulcsfontossággal bír, ezért érdemes sikertelen terhesség esetén immunológiai, véralvadási vizsgálatokat végezni. Egy idő után felmerülhet az összeférhetőségi vizsgálat is, amikor azt tudjuk megvizsgálni (egyszerű vérvételekből), hogy immungenetikai értelemben mennyire fér össze a férfi és a nő. Amennyiben nem, akkor ezt gyógyszeres kezeléssel lehet befolyásolni, tehát nem kell rögtön búcsút inteni egymásnak, hiszen erre is van megoldás és egészséges újszülött jöhet a világra.
Forradalmi megoldások – De ki is az az ALICE és EMMA?
Mindig nézzünk a számok mögé!
Az utóbbi idők kutatási eredményei megdöbbentő számokat igazoltak: az összes megfogant emberi embrió kb. 60 %-a még a menses előtt vagy alatt elvész (vagyis legkésőbb a havi vérzés során kiürül a méhüregből). Kb. 15%-a pedig a 12. terhességi hétig klinikai vetélés során távozik. Ismétlődő (habituális) vetélésről akkor beszélünk, ha három vagy több terhesség végződik vetéléssel, ami kb. a párok 1 %-át érinti. Ezekhez a szomorú számokhoz még hozzáadódik, hogy világszerte a párok kb. 8-12 százalékánál egy éves rendszeres nemi élet után sem következik be terhesség (ezt nevezzük meddőségnek, szakmai néven infertilitásnak). Magában foglalja azokat, akiknél nincs fogantatás, illetve azokat a fent említett eseteket, akiknél a fogantatást követően a havi vérzéssel bezárólag távozik az embrió.
Mi történik a fogantatás után?
A fogantatást követően az embrió a méhnyálkahártyában tapad meg és indul fejlődésnek. Ehhez az egyik legfontosabb a jó minőségű embrió, de elengedhetetlen a méhnyálkahártya megfelelő állapota is. Ehhez anatómiai, hormonális, immunológiai és mikrobiológiai tényezők járulnak hozzá.
Mit kell tudni a méhnyálkahártya élővilágáról?
Hosszú időn keresztül azt gondoltuk, hogy a méhüreg és az azt borító réteg (azaz a méhnyálkahártya) steril. Nos, ez nem igaz. A méhüregben számos hasznos, közömbös és káros mikroorganizmus található, ezek minősége és aránya döntő szereppel bír a termékenységben. A meddőségi esetek 20 százalékáért a méhnyálka „felelős” és a meddőségi problémával küzdő nők kb. 30 százalékában mutatható ki a méhüregi flóra (más néven microbiom) kóros összetétele.
Már nálunk is elérhető ez a két módszer
A legújabb genetikai vizsgáló módszerek (az ún. új generációs génszekvenálás – NGS) lehetővé teszik a méhüregi microbiom teljes feltérképezését, a „hasznos” (ezek legnagyobbrészt a hüvelyivel megegyező Lactobacillusok) és „káros” (vagyis kórokozó) baktériumok kimutatását és arányuk meghatározását. Ehhez a méhnyálkahártyából kis mennyiségű mintát veszünk, melyet speciális laboratóriumban analizálnak.
Két vizsgálattípus van:
- EMMA: a méhnyálkahártyában előforduló összes baktérium (közte a hasznosak is) arányának meghatározása
- ALICE: a méhnyálkahártyában lévő leggyakoribb kórokozó baktériumok kimutatása
Következmények, ha nem vesszük időben észre
Fontos, hogy a méhnyálkahártyában megtelepedett kórokozó baktériumok krónikus gyulladásos állapotot tarthatnak fenn, mely gyakran szinte tünetmentes, de – mint fent tárgyaltuk – meddőséget vagy vetélést okozhat. Egy másik igen kellemetlen következmény lehet a rendellenes vérzés, melynek hátterében anatómiai (myoma, méhnyálkahártya polypus) vagy hormonális (sárgatest-elégtelenség) ok nem igazolható, a hagyományos kezelésekre nem reagál.
Megfelelő kezeléssel helyreállítható a méhnyálkahártya egészsége, így lényegesen kedvezőbb esélyekkel lehet gyermeket vállalni vagy megszűnik a rendellenes vérzés.
Mikor érdemes elvégezni a vizsgálatokat?
- ha egy év rendszeres házasélet után sem indul terhesség, anatómiai, hormonális, vagy andrológiai (férfi eredetű) ok nem igazolható (bár igaz, hogy a fent említett okok kimutatása még nem garancia arra, hogy a méhnyálkahártya microbiom optimális)
- ismétlődő vetélés
- ismételten sikertelen IVF-ET („lombikbébi”) kezelés esetén, ha jó stimuláció után jó minőségű embryók beültetése után sem jött létre várandósság
- rendellenes vérzés esetén, ha a háttérben anatómiai vagy hormonális ok nem igazolható
Mindkét vizsgálati módszer (ALICE, EMMA) elérhető intézetünkben.
Genetikai méhnyálkahártya vizsgálat – 189 000 Ft (Emma, Alice)
Covid-19: megelőzés a táplálkozástudomány szemszögéből
Egyre több vizsgálat lát napvilágot, amely nem csak a kezelések sikeres kimeneteléről számol be, hanem a veszélyeztetett csoportok egészségügyi állapotfelmérésől is. Nem csak egy korcsoport vagy a fertőzést megelőző krónikus betegségek jelenthetik ugyanis azt, hogy ki tartozik a koronavírus-járvány szempontjából magas kockázati csoportba. Dusa Fanny dietetikus írása.
Franciaország és az Egyesült Államok is felmérte, hogy a COVID-19 fertőzöttek körében meglepően magas az elhízottak aránya. Ez pedig kortól és nemtől függetlenül magasabb kockázatot jelent, nem csak a COVID-19 fertőzésre nézve. Az elhízás és a BMI ugyanis csak egy számszerűsített index, amely nem mutatja meg valójában milyen a szervezet valós tápláltsági állapota. Ebből még nem tudhatjuk meg, hogy kialakulhat-e betegség az elhízás következtében.
Nem mindig a súlyunkon múlik
A tápláltsági állapot súlytól függetlenül lehet minőségileg változó. A minőségi alultápláltság az egyik legmeglepőbb, amivel szembesülhetünk. Hiszen van mit ennünk.
Mit is jelent leegyszerűsítve a minőségi alultápláltság?
Ebben az esetben egy hibás étkezési szokás vagy szélsőséges diéta képes ezt az állapotot előidézni. Van mit enni, kap is a szervezet valamennyi energiát, de nem a megfelelő mennyiséget és minőséget. Így egy fertőzéssel szembe kerülve, főleg, amely agresszív nehezebben veszi fel a harcot. Valójában nincs hozzá minőségi üzemanyag. Gyorsabban gyengül a szervezet, mint egy minőségileg táplált fertőzötté.
Honnan tudhatjuk, hogy minőségi alultápláltság nálunk is jelen van?
Egyéni felmérés szükséges hozzá, belgyógyász szakorvos és dietetikus együttes munkája, hogy a tápláltsági állapotot felmérjük. Sokszor már a vérvételből és egy OGTT vizsgálat eredményei is mutatnak eltéréseket, amelyet a táplálkozási szokások, nyersanyag használat – tehát egy részletes táplálkozási napló és a tünetek együttes vizsgálata után lehet megmondani, ki az, akinek „feltáplálásra” van szüksége.
Nem kell megijedni, ez nem a hízásról szól
Az egészségünk védelme és megőrzése a cél és egy elhízott-minőségi alultáplált páciens esetében jótékony fogyással is jár. Csökkentve a szövődmények és krónikus betegségek kialakulását.
Vékony és sportos alkatnál is előfordul ez az állapot. Amire figyelni kell, hogy ne magunk válasszunk diétát, nem tudhatjuk, hogy milyen következményekkel járhat egy rosszul megválasztott és beállított diéta. Ne a rövidtávú tervek lebegjenek a szemünk előtt, hanem az, hogy bármi, amit teszünk és eszünk hosszabb távon értünk vagy éppen ellenünk is dolgozhat.
A szénhidrát NEM ellenség – csak jól kell használni
A szénhidrátok évtizedes üldözése még mindig tart. Noha, mint „fő üzemanyagunk” nagyon fontos. A makro tápanyagok arányainak felborítása az immunrendszerünk védelmi képességeit is gyengítheti. Szükségünk van szénhidrátokra, csak tanuljuk meg mikor, mennyi és legfőképpen milyen minőségűt fogyasszunk. Fehérjét viszont azért nem szükséges túlzásba vinni, mert hasznosulása, bontása és beépülése szintén szénhidrát függő, ráadásul a sokáig tartósan magasabb fehérje bevitel az élettanilag szükséges szerveket is károsíthatja.
Csengeri Lilla mini sorozata (Endocare – Facebook oldal) a kiegyensúlyozott változatos táplálkozásról összefoglalta mire kell figyelnünk. De hogy ez tényleg a mi diétánk legyen, beszéljük meg az állapotunkat olyan szakemberrel, aki képes fel is mérni, mire van a szervezetünknek szüksége valójában.
Nem csodaszer a tudatos táplálkozás – vagy mégis?
Covid-19 prevenciós diéta nem létezik, sem csoda gyümölcs vagy zöldség. Amit tehetünk magunkért, az, hogy betartjuk most az értünk meghozott korlátozásokat és kihozzuk ebből a helyzetből a legjobbat. Van időnk és lehetőségünk megtanulni egy olyan diétát, amely hosszú távon segíti egészségünk megőrzését.
Dusa Fanny
Babára és mamára is veszélyes a terhességi toxémia
A terhességi toxémia – más néven preeklampszia – a fejlett országokban a kismamák 5-7 százalékát érinti, vagyis viszonylag gyakori, alattomos betegségnek tekinthető. Éppen ezért ha a kismamák a terhesség egy szakaszában észlelnek szokatlan tüneteket, amelyeket cikkünkben (alább) pontosan írunk, azonnal forduljanak orvoshoz! Így ha szükséges, időben megtervezhető a következő lépés a kismama és a baba egészségéért!
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez életbevágóan fontos, hogy ne maradjon kezeletlen terhességi toxémia, mert az a kismama és a magzat életét is veszélyeztetheti. A preeklampsziával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Halmos Amrita, nőgyógyász-endokrinológusunk segítségével gyűjtöttük össze.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
„A tapasztalat azt mutatja, hogy a terhességi toxémia gyakrabban alakul ki a 18 évnél fiatalabb, és a 35 évnél idősebb kismamák körében, de az olyan várandósság előtti alapbetegségek is hajlamosíthatnak a megjelenésére, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, különböző vesebetegségek, autoimmun betegségek vagy például az elhízás” – sorolja a kiváltó okokat a szakértő, majd hozzáteszi, hogy az ikerterhesség is növeli a kockázatot.
„Növeli a toxémia kialakulásának esélyét az is, ha a kismama közeli hozzátartozói között fellépett már a probléma, például a lánytestvérénél vagy az édesanyjánál. Szerencsére a várandósság 12. hetében ma már van lehetőség preeklampszia kockázatbecslésre, ami ultrahang- és vérvizsgálatból áll. Ha ennek eredménye indokolttá teszi, a kismama szorosabb megfigyelésére és részletes tájékoztatására van szükség, hogy az esetlegesen kialakuló betegséget időben fel lehessen ismerni”
– folytatja dr. Halmos Amrita.
Ha belegondolunk abba, hogy napjainkban sokan 30 éves koruk után vállalják az első gyermeküket, nem is olyan meglepő, hogy a terhességi toxémia viszonylag gyakran fordul elő. „Nehezíti a helyzetet, hogy az életkor előrehaladtával nő azoknak az alapbetegségeknek a kialakulási esélye is, amelyek fogékonyabbá tehetik a kismamát a preeklampsziára. Bár ezek miatt feltételezhető, hogy a jövőben a mostaninál is gyakrabban találkoznak majd a szakemberek a terhességi toxémiával, biztató, hogy hazánkban a szülészorvosok mellett a védőnők is odafigyelnek a betegség tüneteire” – teszi hozzá a doktornő.
Figyelmeztető tünetek
„Röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a terhességi toxémia a várandósság 20. hete után kialakuló, magas vérnyomással és fehérjevizeléssel járó betegség, ami miatt minden (védőnői és) szülészeti viziten kötelező a kismamáknál vérnyomást mérni és a vizeletből fehérje-meghatározást végezni. Minden kismamának fel kell hívni a figyelmét arra, hogy ha észleli magán a terhességi toxémia tüneteit, haladéktalanul forduljon orvoshoz” – emeli ki dr. Halmos Amrita.
A szakértő figyelemfelkeltő jelként említi a megszokottnál gyakrabban jelentkező fejfájást, a látászavart és a szikralátást, aminek hátterében a vérnyomás emelkedése is állhat. Toxémiára utalhat a vérnyomás-emelkedést kísérő ödémaképződés is, amiről tudni kell, hogy önmagában nem ad okot az aggodalomra, hiszen a várandósság utolsó szakaszában normál esetben is előfordulhat lábdagadás, vizesedés. Ha viszont a kismama azt tapasztalja, hogy a bokája mellett a keze vagy az arca is bedagad, illetve a súlya néhány nap leforgása alatt jelentősen növekszik, jobban teszi, ha konzultál az orvosával.
„Mindenkinek, de a veszélyeztetettebb kismamáknak különösen lényeges lenne a 20. hét után a rendszeres otthoni vérnyomásmérés és a vérnyomásnapló vezetése. Normál esetben naponta egyszer, fokozottabb rizikó esetén pedig akár napi háromszor is sort lehet keríteni a vérnyomásmérésre, így könnyebben fény derülhet arra, hogy a vérnyomás rendszeresen meghaladja a 140/90-es értéket“
– magyarázza a nőgyógyász-endokrinológus, aki szerint nagyon fontos, hogy a tüneteket észlelő kismamát részletesen kivizsgálják.
Minden jó, ha jó a vége
A terhességi toxémia végleges megszüntetése csak a magzat és a méhlepény világra hozatalával lehetséges, de jól beállított gyógyszeres kezeléssel időt nyerhet a kismama és a magzat, amivel szerencsés esetben el lehet kerülni az extrém koraszülést:
„Ha a toxémia gyanúja beigazolódik, kórházi megfigyelés válhat szükségessé, ez a betegség ugyanis mind az anyára, mind a babára veszélyt jelenthet.”
A doktornő hangsúlyozza, hogy a baba világra segítését követően a kismamák jelentős része teljes mértékben felépül, igaz, a megkezdett gyógyszeres terápiát a betegség súlyosságától függően hosszabb-rövidebb ideig folytatni kell.
„Vannak olyan esetek, amikor a terhességi toxémiát követően megmarad a magasvérnyomás-betegség, amit semmiképpen sem szabad félvállról venni. Az újszülött szempontjából nagyon lényeges, hogy hányadik héten és mekkora súllyal jött világra, illetve az, hogy méhen belül elszenvedett-e bármilyen károsodást a preeklampszia következtében. Ha az oxigén- és tápanyag-ellátás nem, vagy csak kis mértékben vált akadályozottá és a magzat megfelelően növekedett, a koraszülöttség ellenére is teljes és egészséges életet élhet a kicsi”
– mondja végezetül a szakértő, majd hozzáteszi, hogy bár nincs két egyforma babavárás, annál, akinél korábban fellépett a terhességi toxémia, egy következő várandósságnál esély van arra, hogy újra jelentkezhet.
Fontos tudni!
A preeklampszia súlyosabb formája az úgynevezett HELLP-szindróma, melynek tünetei kísértetiesen hasonlítanak egy ártalmatlannak tűnő gyomor-bélrendszeri fertőzésre, ami miatt nem mindig könnyű a felismerése. Jelentkezhet hányinger, hányás, émelygés, gyomor vagy máj-tájéki fájdalom, ezért a kismamák sokszor csak azt gondolják, hogy elrontották a gyomrukat vagy egy banális fertőzéssel van dolguk. Dr. Halmos Amrita szerint a biztonság kedvéért a fenti tünetek jelentkezésekor is érdemes megmérni a vérnyomást és elvégezni egy vizelettesztet, de a legjobb az lenne, ha laborvizsgálatra is sor kerülne. A doktornő szerint fontos hangsúlyozni, hogy nem minden terhességi toxémia végződik HELPP-szindrómával, de ha a kismama nem kap kellő figyelmet és megfelelő kezelést, az állapota súlyosabbra fordulhat és kialakulhat ez a komoly kockázatokat rejtő állapot.
EndoCare Intézet
“160 grammos” diétánk a karantén alatt
Dusa Fanny dietetikusunk írása
Engedjétek meg, hogy a humorunkat és szigorunkat megtartva megosszuk a tapasztalatainkat, jótanácsainkat, hogy a következő időszakban se veszítsétek el a lendületet a diétátok betartásában. Mert jelen helyzetben nem csak egy diéta korlátait érezhetitek. Viszont van egy nagyon jó hírünk, így a diéta betartása egy idő után ujjgyakorlat lesz. Igazából, most fogjátok olyan tökéletesen megtanulni, hogy 2 méter távolságból is be tudjátok majd mérni, hogy a plexifalon túl frissen kisült teljes kiőrlésű kifli 30 vagy 35,8g szénhidrátot tartalmaz.
A négy fal között eltöltött napok inkább hasonlítanak majd egy ’86-os télre, amikor olyan jég volt az utakon, hogy inkább ki sem mentünk, vagy ha igen, akkor maximum a legközelebbi boltig. (Én 86-ban születtem, tehát „nagyon” tudom, de mesélték – és ha ugyan nem is ’86-ban, de később, már nagyobbacska gyerekként emlékszem, mikor Tolna megyét úgy belepte a hó, hogy iskolába is alig jutottunk el).
Még az idő is lehűlt, nem veszélyeztet minket olyan kísértés, hogy elgyalogolunk a szigetre, csak megnézni a japán kert cseresznyéjének bimbózását. Vegyük komolyan azt, amit most nehéz és fordítsuk az előnyünkre a 160fokos szigort.
Hányan is vagyunk otthon?
Első lépésként vegyük elő a diétás oktatáson kapott jegyzeteinket, nézzük át valójában, hány gramm szénhidrátot is kaptunk javaslatnak. Mert eltérések igen erősen lehetnek. 140-230-ig bárhol a skálán állhat. Ha tartjuk magunkat a rendszerhez, a rendszer megtart minket.
Hányan vagyunk otthon, most null-huszonnégyben? Számoljuk le a családot és beszéljük meg velük, hogy most nem lehetnek extra kívánságok, az lesz, amit „ÉN” főzök, kimérve, kiszámolva – így elég lesz sokáig, és ha majd ennek a „házi őrizetnek” vége, jöhet a túrórudiJ.
A pontos létszám miatt egyel több szorzást kell majd elvégezni, de sebaj, az iskolás gyerekek gyakorolhatják az aránypárral számolást és a fejadagok kiszámolását – a matek 5-ös garantált.
Reggelire van átlagosan 30g szénhidrátunk, állati eredetű fehérjével és zöldségekkel, két kis étkezés – 20-20 grammosak, egy 50g-os ebéd és 40g-os vacsora (átlag 160g-ról beszélünk itt – kérem, mindenki ellenőrizze még egyszer hány grammot írtunk a lapjára)
Tervezés
A rendelkezésre álló szénhidrát bázisunkat-e szerint kell tehát elosztani. A tervezés elengedhetetlen. Mennyi tk zsemle vagy tk tortilla van a fagyasztóban? Ezeket a legkönnyebb reggelire bevetni. 1db 30g ch. Ennyi. És most mindenkinek elég lesz 1 db?!- Igen. A friss zöldségeket osztályozzuk eltarthatósági idő szerint. A leveles zöldségek jó pár napig is bírják a hűtőben, de ezekkel érdemes kezdeni, majd szép sorban haladhatunk: uborka, paprika, paradicsom – ezeket felváltva, míg el nem telik annyi nap, hogy a savanyított vagy konzerves zöldségekhez nyúljunk. A zsemlébe vagy tk tortillába tervezett állati eredetű fehérjéknél is fontos a sorrend. A túró romlik a leggyorsabban, érdemes belőle körözöttet készíteni, pl medvehagymásat. A felvágottak felbontás után, ha nem megfelelően csomagoltuk vissza könnyen romlanak, a füstölt áruk és szalámik viszont bírni fogják sokáig. A tojás relatíve eltartható a hűtőben, és értékes fehérjeforrásunk. Egy rántottával töltött tortilla instagyanús reggelik közé tartozik. És ami a legfontosabb, ne most alkudozzunk a reggeli időpontjával. Itt most minden nap hétvégi- és munkanapnak tűnhet egyszerre.
„Barbatrükk”
A kisétkezések ritmusát nem szabad elfelejteni! Jó pár ötlet felmerülhet, de a legegyszerűbb a tízórai és az uzsonna kivitelezése. Szintén remek trükköket lehet megtanulni ez alatt az idő alatt az almával: megtippelni a súlyát, majd lemérni. Majd megtippelni mennyi a tisztítási vesztesége – héj és csutka nélkül…
Ezek után mondja valaki, hogy nem csípőből rázzuk ki a diétát.
További tippeket a nap többi részére online kérheted dietetikusodtól – „Karantén diéta” megjelöléssel.
Tárolás a hűtőben – mit hova tegyünk?
Jelen helyzetben mindannyiunk hűtője tele van zsúfolva élelmiszerrel az elkövetkezendő időszakra. Ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy a legjobb elrendezni a hűtőt, élelmiszer-biztonsági szempontok szerint is.
Dusa Fanny dietetikusunk írta össze a legfontosabb hűtőrendezési kritériumokat.
Cirkuláljon a levegő a hűtőben!
Fontos, hogy a hűtőt is rendszeresen tisztítsuk és fertőtlenítsük (fertőtlenítés után tiszta vízzel alaposan törölgessük végig), ne feledkezzünk meg a polcokról és a rácsokról sem.
A hűtőszekrény leghidegebb része 0-5 fok között kell, hogy legyen. Ezért az ajtón lévő polcokra olyan élelmiszerek és italok kerüljenek, amelyek fogyasztása gyakori, kevésbé érzékenyek a hőmérséklet ingadozására. Pl.: dobozos üdítők, ásványvíz.
Ideális esetben lazán elrendezve az ételek/élelmiszerek között a levegő képes cirkulálni, így a hűtés egyenletesebb. Soha ne tegyünk meleg ételt a fridzsiderbe, a keletkező pára nemcsak a hőmérsékletet emeli, elősegíti a jegesedést, és az eltarthatóság is csökken!
Mielőtt visszapakolunk a hűtőszekrénybe, ellenőrizzük a lejárati időket. Így fogyasztási sorrend is lesz, pl.: joghurtoknál, elkerülhető az élelmiszerek kidobása.
A visszapakolást fentről lefelé kezdjük.
Legfelső polc, a tejtermékek legideálisabb helye – joghurt, kefir, vaj, tejföl, tejszín -, mindig lefedve vagy műanyag dobozban tároljuk – könnyen átveszik más élelmiszerek szagát. Felbontott konzerveket öntsük át jól záródó műanyag edénybe és a tejtermékek mellé helyezhetők – így szem előtt is lesz, hogy ne feledkezzünk meg a felhasználásukról.
A második polcra érdemes a sajtokat tenni, a tojást, egyéb befőttesüvegben tárolható élelmiszereket. Ezek alá kerülhetnek a füstölt húsok, felvágottak.
A legalsó polcra ajánlott a nyers húsokat pakolni, ne legyenek ugyanazon a polcon a füstölt árukkal. Ügyeljünk a csomagolásukra, helyezzünk alájuk tányért vagy műanyag edényt, ne csöpöghessenek rá a többi élelmiszerre. Szárnyasokból vegyük ki a belsőséget és külön tároljuk. Hungarocell tálkák tartják a meleget – ezeket a csomagolásokat hűtőbe helyezés előtt cseréljük.
A zöldségek kerüljenek a legalsó részre, a dobozokba. Gombát papírzacskóba, salátákat benedvesített papírkendőre tegyük, és nyitva hagyott műanyag zacskóban tároljuk. Sárgarépa, krumpli, cékla, paszternák és társaikat a kamrában hűvös száraz helyen javasolt tartani. Ha nincs kamránk, akkor egy olyan fiók is megteszi a konyhában, amely a legtávolabb esik a sütőtől és a hűtőtől, hogy ne melegítse és párásítsa a fiókot. Érdemes újságpapírral kibélelni.
Endocare Intézet
Négy fal között – Tippek, hogy mi viseljük el és ne minket viseljen meg
Bármilyen szépen is tavaszodik most kint, a helyzet az, hogy jobb, ha minél kevesebbet töltünk a házon/ lakáson kívül.
Amíg otthon vagyunk használjuk ki azt a helyzetet, hogy együtt lehet a család, még ha nem is pont ilyen “viharos” körülmények között gondoltuk eltölteni az együtt töltött napokat, azt mindenképpen érdemes átgondolni, hogyan tölthetünk értékes időt együtt.
A NESCA – Neuropsyhológiai & Edukációs Központ Gyermekek és Tinédzserek számára (https://nesca-newton.com/) összegyűjtött pár igen hasznos tanácsot, miért is más egy ilyen otthon töltött idő, mint máskor és pár tippet is ad a napi rutin felállításához az alábbi grafika.
Ami számunkra nem változik, bármi is történik az a reggeli időpontja! Én az alábbi pontokat gyűjtöttem össze, mely segít a „home office” -t elviselhetőbbé tenni.
- Legyen napi rutin, úgy, mint egy rendes hétköznapon. Ébredés 6.00
- Reggeli, végre kényelmesebben
- Menjünk ki sétálni, biciklizni, rollerezni fél órára, mozgassuk át magunkat.
- Munkaidő
- Ne feledkezzünk meg a tízórairól, addig is megmozdulunk kicsit. Felfrissülünk
- Ebéd – családosok a menü kitalálásába és a főzésbe vonják be a gyerekeket – kitűnő alkalom, hogy megtanítsák őket főzni.
- Délutáni séta vagy játék, uzsonna. Bevásárolni csak ha nagyon szükséges, akkor menjünk.
- Olvassunk – végre van időnk olyan könyvet is elolvasni, amihez eddig hozzá se tudtunk nyúlni.
- Időben vacsorázni, nem kapkodva.
Nem lehet kifogás a későn értem haza, nem tudtam enni, vagy nem volt a közelben WC – ezért nem ittam eleget. Otthon is lehet tornázni – online minden elérhető! A rend és a fegyelmezettség átsegít minket és kevésbé nehéz a négy fal között eltölteni az előttünk álló – valószínű heteket és nem csak napokat.
Vigyázzunk magunkra és egymásra!
Dusa Fanny
dietetikus
www. endocare.hu
Mire van szükséged otthon?
Szeretnénk egy kis segítséget adni, a következő napokra az otthon maradó pácienseinknek. Micsoda szerencse, hogy már megtanultuk, vagy most tanuljuk a szénhidrátok számolását. Azért, mert sokkal könnyebben tervezhető és kiszámítható lett az otthoni tartalék felhasználása. És gyakorolhatjuk, hogy a saját konyhánkban, miként is valósulnak meg a diéta alapjai.
A szükséges és megfelelő szénhidrátforrások sokáig eltarthatóak és valójában az egész családra előre kiszámolható az étkezésekre szánt mennyiség. Így pontosan tudjuk majd egy készlet hány napig lesz elég.
50g szénhidrátnyi barna rizs 70g szárazanyag – 4 főre 4x70g= 280g
A teljes kiőrlésű kenyerek, zsemlék, kiflik és tortillák is fagyaszthatóak, így, ha van elég hely a fagyasztóban, itt tárolhatóak – gyorsan fel is engednek, mikróhullámú vagy sima sütőben át lehet melegíteni ezeket, nem fog a felszívódásuk gyorsulni, kivéve, ha jól oda nem pörkölünk nekik.
Zöldségek és gyümölcsök eltarthatósága változó, de a jelenlegi szezonális gyümölcsök akár egy hétig is frissen fogyaszthatóak.
Tejtermékeket, mint mindig hűtőben kell tárolni – szintén kiszámolható egy készlet, hogy meddig elég, mert a tej-joghurt-kefir gyorsan felszívódó szénhidrátként a megtervezett napi menünk részét képezi és természetesen számolni is kell velük.
A jó minőségű fehérje források is fontosak, ezek közül a túró rövidebb ideig tárolható a hűtőben, a húsok viszont fagyaszthatok, tojás hosszabb ideig is eláll.
Alternatív tejhelyettesítő italok, mint a mandula-kókusz-kesu tej nem kér a hűtőből, csak felbontás után.
Felesleges élelmiszer felhalmozással nem értünk egyet. Az átgondolt és megtervezett étkezések pedig a diétás oktatás gyakorlati részét képezik. Már otthon, nyugalomban. Ha segítségre van szükségük az Endocare dietetikusai online is konzultálnak.
Dusa Fanny
dietetikus
www. endocare.hu